A miniszter a találkozón arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország számára Japán diplomáciai és gazdasági szempontból is nagyon fontos partner. A mostani találkozóra pedig kiemelt időpontban kerül sor, mert hazánk hamarosan átveszi az uniós elnökséget. Nagy István arról beszélt, hogy Magyarország egy nehéz időszakban látja majd el az EU elnöki teendőit, hiszen választás után leszünk, és az uniós intézményrendszer még nem fog rögtön felállni a voksolást követően. Ebben a helyzetben lehetőségünk nyílik azonban arra, hogy a 27 tárcavezető tegyen javaslatokat az Európai Bizottság felé. Egyszerűsíteni szeretnénk a szabályokat és gazdaközpontúvá kívánjuk tenni a Közös Agrárpolitikát - írj közleményében az Agrárminisztérium.

Öt fő témakört fogalmaztunk meg magunknak, ezek: a versenyképesség, a válságállóság, a fenntarthatóság, a gazdaközpontúság és a tudományos eredmények integrálása az agráriumba. Mindezek mellett kiemelt célunk az élelmiszerpazarlás mérséklése. Célunk, hogy 2030-ig a felére csökkentsük a kiskereskedelemben felhalmozott hulladékot. Van mire támaszkodnunk, hiszen fontos hazai eredmény, hogy hat év alatt a háztartási hulladék 27 %-kal mérséklődött.

A tárcavezető szerint az uniós elnökség lehetőséget teremt, a fenntartható halászat elősegítésére és a halászati kvóták meghatározására is. Szeretnénk tudományos eredményekre hivatkozva egy olyan modellt felállítani, amit széles konszenzus övez majd a tagállamok körében - hangsúlyozta.

A miniszter kitért a Japánnal fennálló kereskedelmi kapcsolatokra is, hiszen a távol-keleti országba prémium termékeket tudunk értékesíteni. Éppen ezért kiemelt figyelmet fordítunk erre a piacra. A földrajzi árújelzőkkel tudjuk a magyar termékeket megkülönböztetni és védeni is, ezt a továbbiakban is nagyon fontosnak tekinti hazánk. Azon dolgozunk folyamatosan, hogy még több ilyen termékünk legyen. Magyarország 87 földrajzi árujelzője élvez oltalmat az unióban - fűzte hozzá. Hazánk az első olyan afrikai sertéspestissel érintett ország a világon, amellyel Japán megállapodott a regionalizáció kérdésében. A mangalica otthonra talál Japánban is.

Egyre több olyan együttműködést szeretnénk kialakítani, ami mind a két ország exportját erősíti. A magyar élelmiszer-biztonság és a szakembereink megfelelő alapot teremtenek arra, hogy ezen a területen is megerősítsük kapcsolatainkat

- húzta alá az agrártárca vezetője.