A magyar kiskereskedelmi szektor adózási rendszere komoly aggályokat vet fel az Európai Unió alapelveivel kapcsolatban. Az Európai Bizottság vizsgálata rámutatott arra, hogy a jelenlegi szabályozás nincs összhangban az EU működéséről szóló szerződés 49. és 54. cikkében rögzített letelepedési szabadság elvével

- közölte az Európai Bizottság. Hozzátették: a probléma gyökere a kiskereskedelmi adózás jelenlegi struktúrájában rejlik.

Döntött a bíróság: jogellenes volt az árstop

Elkaszálta a sokat vitatott jogszabályt az Európai Unió bírósága, versenyellenesnek minősítve az árstopot.

Ez a rendszer ugyanis hátrányosan érinti a Magyarországon integrált vagy kapcsolt vállalkozásként működő, külföldi irányítású kiskereskedelmi cégeket. Ezekre a vállalkozásokra ugyanis magas és erősen progresszív adókulcsok vonatkoznak, amelyek alapját az árbevétel képezi.

Ezzel szemben a hasonló méretű, de franchise-rendszerben működő hazai kiskereskedők, akik saját márkanevük és logójuk alatt tevékenykednek a magyar piacon, mentesülnek ezektől a magasabb adóterhektől.

Beperli a kormány a Spar üzletláncot

Jó hírnév megsértése miatt jogi eljárás indulhat a kiskereskedelmi szereplő ellen.

Ennek oka, hogy az ő árbevételüket adózási szempontból nem konszolidálják. Brüsszel megjegyzi azt is:

Ez a különbségtétel jelentős versenyhátrányt okoz a külföldi irányítású vállalkozásoknak, és potenciálisan sérti az EU-s jogszabályokat. Fontos megjegyezni, hogy ez a probléma kizárólag Magyarországot érinti, más tagállamokban nem merült fel hasonló aggály.

Az ügy rávilágít arra, hogy sürgős szükség van a magyar kiskereskedelmi adózási rendszer felülvizsgálatára és az EU-s normákhoz való igazítására. Ez nem csak jogi kötelezettség, de a tisztességes verseny és a gazdasági fejlődés szempontjából is kulcsfontosságú lépés lenne.