Az Európai Parlament frakciói szeptemberben már egyeztettek a részletekről. Egy kiszivárgott tervezet szerint a jövőben azok minősülhetnének aktív gazdának, akik tényleges mezőgazdasági tevékenységet folytatnak. Ez a kategória magában foglalná a kis- és részmunkaidős gazdálkodókat is, amennyiben elérnek egy meghatározott termelési szintet, új feltételként pedig megjelenhet az élelmezésbiztonsághoz való hozzájárulás is. A tervek között szerepel egy uniós szintű "negatívlista" bevezetése, amellyel kizárnák a támogatottak köréből a nem agrárcélú létesítményeket - például repülőtereket, ingatlanvállalatokat és sportlétesítményeket -, az átláthatatlan tulajdonosi hátterű szervezeteket, valamint akár az EU-n kívüli szereplőket is.

Az európai gazdaszervezetek szintén szorgalmazzák a jogosultsági szabályok tisztázását. A Copa-Cogeca álláspontja szerint a tagállamoknak nagyobb rugalmasságot kell adni, hogy a helyi viszonyokhoz igazíthassák a feltételeket. Úgy vélik, el kell törölni a főtevékenységre vonatkozó megkötést, hogy a több lábon álló vagy részmunkaidős gazdák is jogosultak maradjanak a forrásokra. Emellett kiállnak amellett, hogy a gazdaság mérete ne lehessen kizáró ok, és a szövetkezetek, valamint a termelői szervezetek is egyértelműen a kedvezményezettek között maradjanak.

Ezzel párhuzamosan az ECVC és a német AbL agrárérdekképviselet szigorúbb fellépést és számvevőszéki vizsgálatot követel, mivel a támogatások egy része vállalatcsoportokhoz és EU-n kívüli befektetőkhöz áramlik. Saját becsléseik szerint 2024-ben csak Németországban több mint kétezer ilyen nagyvállalati csoport mintegy egymillió hektáros területet kezelt, és közel 280 millió euró közvetlen támogatásban részesült. A szervezetek szerint uniós szinten ez az összeg az egymilliárd eurót is meghaladhatja.

Az "aktív gazda" fogalmának pontosítása a tagállami agrárminisztereket tömörítő Tanácsban is kiemelt téma volt az elmúlt hetekben. A szeptember végi és október eleji egyeztetéseken a tárcavezetők egyetértettek abban, hogy a feltételrendszert egyértelműbbé kell tenni a KAP-rendeletben. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy el kell kerülni az adminisztratív terhek növekedését, és olyan egyszerűbb szabályozásra van szükség, amely teret hagy a nemzeti sajátosságok érvényesítésének is. Az Unió soros ír elnöksége azt tűzte ki célul, hogy még ebben a hónapban, október végéig érdemi előrelépést érjen el a reformtárgyalásokon.