Az Alapvetés podcast új műsorából kiderül, hogy mi vezetett idáig és meddig tarthat még az áremelkedés.
Drágult az olaszok által kedvelt csésze eszpresszó kávé, miután a kávé ára majdnem ötven százalékkal emelkedett.
Az árak mérsékelt emelkedést mutattak 2024-ben, az átlagos élelmiszer-infláció 3 százalék körül alakult.
A 2024-ben tapasztalt nehézségek ellenére sem emeltek árat az ünnepekre a hazai haltermelők.
A legolcsóbb, S-es méretű tojás ára majdnem 70 százalékkal drágult, ami meglepő, de nem teljesen érthetetlen.
Hetek óta tart az árzuhanás, és most már olcsóbb a léalma a lengyeleknél a tavalyi árszintnél.
Felülmúlták az elemzői várakozásokat a cég második negyedéves és első féléves eredményei.
Továbbra is inkább szkeptikus a kötelező visszaváltási rendszerrel szemben a magyar borágazat.
A szakértők szerint az alacsony kínálat húzza felfelé a szamóca árát Ukrajnában.
Hiába csökkent a gabonaár, az adó többe kerül, mint a liszt - a bérköltségek emelkedése miatt pedig további drágulás várható.
Jócskán megdrágultak januárban a német áruházláncokban a gyümölcsök és a zöldségek.
Elképesztően megdrágult a lencse Magyarországon, 2000-ben még csak mindössze közel 303 forintba került egy kiló, bezzeg most...
Az orosz piac kiesése miatt az egyik legnagyobb nemzetközi sörgyártó tovább növelné az árait.
Jövőre mélyebben kell a zsebükbe nyúlniuk a horgászoknak, ha élni akarnak a szenvedélyüknek.
A gyümölcslevek és gyümölcsitalok esetében mintegy 40 százalék körüli áremelésre számítanak, ami várhatóan ez a narancsléfogyasztás csökkenésében is meglátszik majd.
Továbbra is csökkenő tendenciát mutat az élelmiszerek drágulásának mértéke Magyarországon.
Jelentősen növelheti az élelmiszerárakat a hulladékgazdálkodási rendszer júliusi átalakítása.
Mérsékelt növekedési pályára kerültek a családi cégek Magyarországon, és sokuk szerint ez tartósan így is fog maradni.
A kiskereskedelmi láncok árcsökkentésre próbálják rávenni a magyar borászokat, akik viszont épp árakat szeretnének emelni.
Elképzelhető, hogy még nagyobb drágulást hozhatnak a kötelező akciók a magyar boltokban.
A terményáraktól, az egyes szektorok jövedelmezőségétől és a kiírt támogatásoktól függ a gazdák gépbeszerzési hajlandósága.
Már 2025 nyarán látni lehetett, hogy gyülekeznek a sötét felhők a tejágazat fölött.
A Bászna-ügy, a klímaváltozás és a talaj kizsigerelése is komoly veszélyt jelenthet sok gazdálkodónak.
42 millió helyett csak 27 millió nőt és gyermeket értek el az UNICEF élelmezési programjai a finanszírozás befagyasztása miatt.
A klímaváltozás alkalmazkodásra, a korábbi bevett módszerek minél gyorsabb újragondolására kényszeríti a magyar mezőgazdaságot.
