Ez az étel megfelelően elkészítve igazi ínycsiklandó élményeket nyújthat húsvétra.
A száj- és körömfájás megjelenése a magyarországi juhágazatot is keményen megviseli.
Sok ínyenc a bárány fejét akarja, sőt igazi különlegességnek számít az állat szeme is.
Ha az exporttilalom elhúzódik, a juhágazat akár tízmilliárdos kárt is szenvedhet.
Új támogatási rendszer, új időjárási és piaci kihívások, munkaerőhiány: ezekkel kell megküzdenie a kiskérődző ágazatnak a jövőben.
Sosem látott magasságban vannak a bárányárak, de a termelőknek fel kellene készülniük az ínségesebb időkre is.
A FAO novemberben megjelent rövid távú előrevetítése szerint a juhhús globális termelése 17,01 millió tonnára növekedhet 2024-ben.
Újra hizlalnak hazánkban bárányt, ez jót tett a felvásárlási áraknak, az ágazat olyan szerencsés helyzetben van, hogy Európa-szerte keresleti piac van.
Az öko-fűnyírás bevezetése költségcsökkenést is jelent, de sokkal többet nyom a latban a fenntarthatóság.
Másfélszeresére bővült az első negyedévben a kivitel, és ötödével nőtt a húsexport is.
Lassan az év felét magunk mögött tudjuk és egyre inkább úgy tűnik, nem lesz ez egy rossz év az állattenyésztők számára Magyarországon.
Ha a klímacéljainkat el akarjuk érni 2050-re, akkor komolyan meg kell változnia az étkezési szokásoknak a világon.
Továbbra is Ausztrália és Új-Zéland uralja a globális juh- és bárányhús-kereskedelmet.
Ausztrália az állatvédőknek kedvez a 2028-tól élő tilalommal, a gazdákat viszont sokkolta a döntés.
A keresztény és a muszlim ünnep egybeesése keresleti piacot és magas bárányárakat hozott, de az ágazat problémái továbbra is makacsul jelen vannak.
Luxussá válhat ez a húsfajta Magyarországon: nagyon egészséges, de ki tudja ezt megfizetni?
Folyamatosan csökken a juhállomány az utóbbi években Magyarországon, habár a 2022-es évhez képest 2023-ban történt egy kis megugrás.
Mozgalmas, de eredményes hetekre időszakra készülhetnek a juhászok Magyarországon.
Idén egybeesik a húsvét és a ramadán, ami keresleti piacot, egyben jó lehetőséget eredményezhet a megtépázott magyar juhágazatnak.
Hazánkban és uniós szinten is csökken a juhállomány, pedig a kereslet töretlen, és nem is várható visszaesés.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.