Mintegy 30 ezer palack bort loptak el egy neves toszkán borászattól, a zsákmány összértéke megközelíti az ötmillió eurót.
A Jammertal Borbirtok vezető szőlésze szerint idén először látványos aszálytünetek jelentek meg a szőlőn is - a bor azonban így is kiváló lehet.
A korábbi nyertesek többek között Új-Zélandon, Kaliforniában, Ausztráliában, Franciaországban és Olaszországban tanulhattak.
Franciaország idei bortermelése a század legalacsonyabb szintjére eshet a rendkívüli hőség és az aszály miatt.
Az elmúlt évtizedek egyik leggyengébb szőlőtermését hozta az idei év Magyarországon.
A 2026-os hazai szőlőszüret túlnyomó része - különösen a korai és középérésű fajtáknál - mostanra már lezárult.
A klímaváltozás és az idei aszályos időjárás miatt a tokaji borvidéken a megszokottnál jóval korábban kezdődik a szüret.
Soltész Gergőt, az Ostoros Családi Pincészet ügyvezetőjét és többségi tulajdonosát kérdeztük.
A szélsőséges időjárás, az aranyszínű sárgaság terjedése és a visszaeső borfogyasztás jelentősen megnehezítik a szőlősgazdaságok helyzetét.
A Patricius Borháznál már befejezték a száraz borokhoz szánt szőlő szüretét.
A borágazat jövője az innováción, a gyakorlatias oktatáson és a fiatal generációk eredményes megszólításán múlik.
Az Európai Bizottság döntése értelmében uniós oltalom alá kerültek a Nivegy-völgyi borok.
Ha nem lesz előrelépés a védekezésben, a magyar szőlők kétharmadát is kipusztíthatja a szőlő aranyszínű sárgasága.
Önálló fogalommá szeretné tenni a mádi borokat a Mádi Kör Bor-eredetvédelmi Egyesület.
A márka az idei év végéig számolja fel a gyártást a nagyszombati megyében lévő Szereden működtetett gyártóüzemében.
A szőlő szereti a meleget, de az utóbbi években a magyar borvidékeknek már túl sok jutott belőle.
A szélsőséges időjárás mellett az aranyszínű sárgaság is folyamatos fenyegetést jelent.
A rendkívüli hőség felgyorsította a szőlő cukorképződését Franciaországban, ami közvetlenül az alkoholtartalom emelkedéséhez vezetett.
A talajból kezd elfogyni a víztartalék, miután a növények több vizet vesznek ki belőle, mint amennyi visszakerül a csapadékból.
A magyar borágazat egyszerre küzd történelmi léptékű termeléskieséssel és fokozódó piaci nyomással.
A doktori fokozattal járó többlettudást a magyar agrárcégek sem értékelik igazán.
A chiamag és az útifűmaghéj az elmúlt évtizedekben egyre népszerűbbé vált az egészségtudatos táplálkozásban.
A tojásról szinte mindenkinek a tyúktojás jut eszébe, pedig a piacokon vagy közvetlenül a termelőktől több madárfaj tojásával is találkozhatunk.
Kismértékben csökkent a japán rizstermelés, a kormány által kitűzött célok továbbra is elérhetetlennek tűnnek.
A magyar sertéstenyésztők már hosszabb ideje önköltség alatt értékesítenek, miközben a tartalékaik fokozatosan fogynak.
Az afrikai sertéspestis ellen nincs vakcina vagy gyógymód. A védekezés kulcsa a megelőzés, a korai felismerés és a gyors bejelentés.
