Koch Csaba és Koch Pálma beszélgetett velünk a boldog szőlőről, termesztéstechnológiáról, minőségi munkáról és fejlesztésekről.
Az Egyesült Államok vámintézkedései komoly csapást mérhetnek a prémium szektorra.
Az európai alkoholgyártók, különösen a bortermelők számára komoly kihívást jelenthet Donald Trump amerikai elnök áprilisra tervezett 200 százalékos vámtarifa-emelése.
A borkivitel növekedési tendenciát mutat, 2011-ben még 626 592 hektoliter volt az exportált bor mennyisége, de ez 2023-ra 1 149 403 hektoliterre nőtt.
Borászat 4.0 – a technológiai újítások sokat segítenek a szőlőtermesztésben és borkészítésben.
2019 és 2021 között több borászat képviselői fiktív munkákról és nem létező eszközbeszerzésekről állítottak ki hamis számlákat, hogy hazai és uniós támogatásokat szerezzenek.
A Káli-medence legkiválóbb termőterületén, a Mezőmál dűlőben tíz hektárnyi összefüggő szőlőterületet kellett felszámolni.
Egy 2023-as piackutatása alapján az elmúlt hat évben egymillióval csökkent a borfogyasztók száma.
Az agrárminiszter Zentán beszélt arról, hogy a kormány továbbra is támogatja a külhoni magyar borászokat.
Nem csak a fiatalok, a középkorúak életmódja sem kedvez a kulturált borfogyasztásnak.
Fontos az olyan borászatok kialakítása, amely tiszteletben tartja a hagyományokat, de egyúttal nyitott az innovációra és a fogyasztói igényekre is.
A francia borexport és pezsgőkivitel 4 százalékkal visszaesett a 2023-as évi értékekről.
A bortermelők a növekvő költségek ellenére csak mérsékelt áremelést tudtak érvényesíteni.
Évről évre bővülnek a piaci lehetőségek a viszonylag újnak számító alkoholmentes kategóriában.
A Magyar Borszakírók Körének toplistája minden évben 12 fehér- és 12 vörösbort tartalmaz.
A Veszprémi Érseki Pincészet főborásza arra számít, a felmelegedés miatt a Balatonnál is nagyobb teret nyer majd a kékszőlő.
Jelentkezhetnek a lepárlók a borászati melléktermékek támogatással történő kivonására.
A magyar borászok által elnyerhető legrangosabb hazai kitüntetés nyertesét kedden hirdették ki.
Új kutatás eredményei világítanak rá a fenntarthatóság és innováció jelentőségére a magyar borászatban.
Az elsőként rozét fogyasztók nagyobb valószínűséggel válnak borfogyasztóvá, mint az elsőként fehér- vagy vörösbort fogyasztók.
A magyar gazdák egy része inkább a kisebb traktorokat keresi, mind az új, mind a használt modellek népszerűek.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
Bevethető háziszer, ha ledarálunk néhány chilit és fokhagymát, majd permetszert készítünk belőlük.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
