Egy nemzetközi kutatás szerint a borászatok 90 százaléka nyereséges vagy nullszaldós borturisztikai tevékenységet folytat.
A Jammertal Borbirtok vezetője szerint könnyen a gazdasági szakadékba vezethet a nem körültekintő borászkodás.
Komoly problémát jelent a magyar borászatoknak, hogy a jelenlegi visszaváltási rendszer az egyutas palackokra koncentrál.
Idén korábban kell adatot szolgáltatniuk a szőlő- és bortermelőknek Magyarországon.
Aranyérmes lett egy magyar vörösbor a Korea Wine Challenge 2025 nemzetközi versenyen.
Tovább csökkennek a szőlő- és bortermelők adminisztrációs terhei Magyarországon.
A szakemberek azon dolgoztak, hogy gátat lehessen szabni a szőlőütetvényeket fenyegető betegség terjedésének.
A korábban mediterránnak hitt növény már a Badacsonyi borvidéken is jól érzi magát.
A szőlő aranyszínű sárgaságát okozó fitoplazma miatt újabb területen rendeltek el növényvédelmi zárlatot a Balatonboglári borvidéken.
Támogatást igényelhetnek a lepárlóüzemek a borászati melléktermékek lepárlással történő kivonása után.
Újabb terhek kerülhetnek le a gazdák válláról, miután több, számukra kedvező javaslatról döntöttek.
A 2025-ös szezon tapasztalatai rámutattak arra, hogy az aranyszínű sárgaság mára az egyik legsúlyosabb fenyegetéssé vált a magyar szőlő- és borágágazatban.
22 borvidékből már 17 helyen jelen van Magyarországon a szőlő aranyszínű sárgaság betegséget okozó kórokozó.
Limitált etyeki pezsgő készült az Anna Amélie és a Rókusfalvy Etyek kollaborációból.
Fokozódnak a gondok, a 22 magyar borvidék közül már 15-ben igazolták a betegség jelenlétét.
A 4. Winelovers Wine Awards nemzetközi borversenyen a Sauska lett a legeredményesebb magyar borászat.
A zsűri 10 borvidék 21 pincészetének 75 biobora közül választotta ki a legjobbakat.
Egységes, országos méretű permetezéssel fékeznék meg a pincészetek az aranyszínű sárgaság terjedését – az elhanyagolt szőlők kényszerkivágása is felmerült.
A rizling és sauvignon blanc szőlőfajták nagy mennyiségének ellopásával két borászatot is több ezer eurós kár ért.
Hazánkban is a fitoplazma növénybetegség terjedése, valamint a piaci igények változása a legsürgetőbb kihívás.
A doktori fokozattal járó többlettudást a magyar agrárcégek sem értékelik igazán.
A chiamag és az útifűmaghéj az elmúlt évtizedekben egyre népszerűbbé vált az egészségtudatos táplálkozásban.
A tojásról szinte mindenkinek a tyúktojás jut eszébe, pedig a piacokon vagy közvetlenül a termelőktől több madárfaj tojásával is találkozhatunk.
Kismértékben csökkent a japán rizstermelés, a kormány által kitűzött célok továbbra is elérhetetlennek tűnnek.
A magyar sertéstenyésztők már hosszabb ideje önköltség alatt értékesítenek, miközben a tartalékaik fokozatosan fogynak.
Az afrikai sertéspestis ellen nincs vakcina vagy gyógymód. A védekezés kulcsa a megelőzés, a korai felismerés és a gyors bejelentés.
