A klímaváltozás és az idei aszályos időjárás miatt a tokaji borvidéken a megszokottnál jóval korábban kezdődik a szüret.
Soltész Gergőt, az Ostoros Családi Pincészet ügyvezetőjét és többségi tulajdonosát kérdeztük.
Már drónokkal is kutatják a szőlő aranyszínű sárgaság betegséget Magyarországon.
Az Európai Bizottság döntése értelmében uniós oltalom alá kerültek a Nivegy-völgyi borok.
Ha nem lesz előrelépés a védekezésben, a magyar szőlők kétharmadát is kipusztíthatja a szőlő aranyszínű sárgasága.
Önálló fogalommá szeretné tenni a mádi borokat a Mádi Kör Bor-eredetvédelmi Egyesület.
A szőlő szereti a meleget, de az utóbbi években a magyar borvidékeknek már túl sok jutott belőle.
A szélsőséges időjárás mellett az aranyszínű sárgaság is folyamatos fenyegetést jelent.
A rendkívüli hőség felgyorsította a szőlő cukorképződését Franciaországban, ami közvetlenül az alkoholtartalom emelkedéséhez vezetett.
A talajból kezd elfogyni a víztartalék, miután a növények több vizet vesznek ki belőle, mint amennyi visszakerül a csapadékból.
Már mind a 22 hazai borvidéken igazoltan jelen van a szőlő aranyszínű sárgaság betegséget okozó kórokozó.
Életének 85. évében elhunyt Garamvári Vencel borászmérnök, a Garamvári Szőlőbirtok alapítója.
Az aranyszínű sárgaság terjedése, a szélsőséges időjárás és a változó fogyasztói szokások egyaránt komoly kihívás elé állítja a magyar borászatokat.
Életének ötvenedik évében, július 9-én elhunyt Sellyei Gábor kántor, egyházkarnagy és hegybíró, a nemesgulácsi Sellyei Borászat alapítója.
Ünnepélyes díjátadó gálával zárult a 45. Országos Borverseny, a hazai borok legrangosabb szakmai bormustrája.
A Szupermenta nyári terméktesztjén Olaszrizlingeket vizsgáltak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szakemberei.
A szőlő aranyszínű sárgasága betegség szinte az összes népszerű hazai szőlőfajtát fenyegeti.
Egyes hazai borvidékeken javulnak a szőlő érési feltételei, a szélsőséges időjárás és az aranyszínű sárgaság azonban egyre nagyobb kockázatot jelentenek.
A Nébih új, interaktív térkép funkcióval bővítette a szőlő aranyszínű sárgaság betegség (FD) elleni eszköztárát.
Nemcsak az értékes nedű teszi különlegessé őket, hiszen lenyűgöző tájakat, izgalmas történeteket és emlékezetes élményeket is tartogatnak.
A napraforgó betakarításában is egyre fontosabbá válik a nagyobb területteljesítmény, a betakarítási veszteségek mérséklése és az alkalmazkodás.
Nemcsak a földet és a vagyont kell átadni, hanem azt a tudást és tapasztalatot is, amely nélkül a következő generáció nehezen tudja továbbvinni a gazdaságot.
Nincs értelme ezt a vitát „állatvédők kontra gazdák” kérdéssé egyszerűsíteni.
A sertéságazat jövőjében a genetika, a kutatás-fejlesztés, az ellenálló képesség és a technológia egyaránt meghatározó szerepet kap.
A fogyasztói szokások változása és a nemzetközi verseny is egyre nagyobb nyomást helyez a seréstenyésztőkre.
