A csúcsborvidékek ellenállóbbak a piaci trendekkel szemben, mert értékük a talajban, a szabályozásban és a nemzetközi reputációban található.
A Tokaji borvidék sokat profitálhatna az osztrák típusú borturizmus jó gyakorlataiból.
Egyre többen keresik az új-zélandi, spanyol és osztrák borokat a magyar boltokban.
A gazdag magyar borászati hagyomány a piacokon inkább hátrány – lehetne inkább két fajtára fókuszálni?
A szőlő aranyszínű sárgasága csak az egyik nagy kihívás, amire a magyar borászatoknak megoldást kell találniuk.
Súlyos válságban a zalai borvidék: az aranyszínű sárgaság fitoplazma fertőzés 2025-ben több mint 215 ezer szőlőtőkét pusztított el.
Az MBK éves versenye több fordulóban zajlik, az alaplista kialakításában a Borszakírók Körének valamennyi tagja részt vesz.
A szőlő aranyszínű sárgasága miatt idén detektált beteg tőkék ebben a szüretben még hoztak termést, jövőre azonban már nem fognak.
A Magyar Bor Akadémia idén is megválasztotta az Év Bortermelőjét Magyarországon.
A móri borász elmondása szerint rendkívül drágán termelnek az ágazat szereplői, miközben folyamatosan szűkül a piacuk.
Egy friss kutatásból kiderült, hogy a Tokaji a magyarok legkedveltebb borvidéke.
Az elmúlt évtizedek egyik legértékesebb aszúszem termését hozta az idei ősz a Tokaj-hegyaljai borvidék.
A szakemberek azon dolgoztak, hogy gátat lehessen szabni a szőlőütetvényeket fenyegető betegség terjedésének.
A szőlő aranyszínű sárgaság betegsége már 17 vármegyében és 20 borvidéken van jelen Magyarországon.
Az intenzív felderítés újabb FD-vel fertőzött területeket tárt fel Magyarországon.
Zala vármegyében különösen súlyos a helyzet, ahol a borvidék több mint 90 százalékán kimutatható a fertőzés.
Szinte hihetetlen, de a kórokozó 22 borvidékből már 17 helyen jelen van Magyarországon.
Limitált etyeki pezsgő készült az Anna Amélie és a Rókusfalvy Etyek kollaborációból.
Fokozódnak a gondok, a 22 magyar borvidék közül már 15-ben igazolták a betegség jelenlétét.
Egységes, országos méretű permetezéssel fékeznék meg a pincészetek az aranyszínű sárgaság terjedését – az elhanyagolt szőlők kényszerkivágása is felmerült.
Továbbra sem olcsó mulatság ma földet vásárolni Magyarországon, kemény pénzeket kérnek a területekért.
Jól telepített villanypásztorokkal és őrkutyákkal hatékonyan megvédhetik az állataikat a gazdák.
Üzemanyaghiány még nincs Magyarországon, elosztási probléma és aggodalom már van.
Az egész gabona- és takarmánypiacra hatással lehet az elhúzódó közel-keleti konfliktus.
Árválság árnyékolja be a sertéstartók és a termelők fejlesztési terveit.
Az aszályos időjárás miatt miatt a termelők figyelme az olyan technológiák felé fordul, mely során a növény gyökereinek erőteljes fejlődésével a kezelt növények tápanyagfelvétele növelhető és így vízhiányos körülmények között is megfelelő termést hozhatnak.
