Kettészakadt az ország a GOSZ-VSZT-NAK őszi búza és repce posztregisztrációs fajtakísérletekben.
Egyre kilátástalanabb a szántóföldi növénytermesztés jövője, csak rossz és rosszabb megoldások közül válogathatnak a gazdák.
Az idei aratási szezonban az időjárási szélsőségek jelentősen rontották a terméseredményeket.
A minőséggel és a pontos mennyiséggel kapcsolatban is egyelőre csak várakozások vannak, de a hektáronkénti hozamnak nem használt a kánikula.
Egy jól kalibrált gabonanedvesség-mérő nagyot könnyíthet a gazdák mindennapjain.
A Gabonakutató 2026. június 2-án Kiszomboron, Csongrád-Csanád vármegyében rendezte meg hagyományos országos kalászos fajtabemutatóját.
A GOSZ elnöke szerint Magyarországnak stratégiai előnye van a kalászos növények termesztésében, erre kell építeni.
A gazdák a gabonaszárítók létesítése helyett egyre inkább a gabonahűtésben látják a megoldást.
Idén tavasszal elindult az első GOSZ-VSZT-NAK napraforgó posztregisztrációs kísérlet.
Tizenkilencedik alkalommal segítik objektív adatok a kukoricatermelők fajtaválasztását.
A 2025-ös GOSZ-VSZT-NAK Kukorica Posztregisztrációs kísérletekben újra élen a KWS OLTENIO!
Tuti recept sajnos nincs, de a technológiában és a talajéletben még lehetnek tartalékok.
Hamarosan kiderül, hogy 300-400 ezer hektáron milyen növény kerül a kukorica helyére.
Folyamatos kudarcokat élnek meg a gazdák, egyre többen fordulnak el a kukoricától.
Bár az idei év ismét komoly kihívásokat tartogatott az agrárium számára, a védekezés és a technológiai fejlesztések eredményei már most láthatók.
Mintegy 6 millió tonnával kevesebb termény termett Magyarországon, mint az elvárható lett volna.
Újra kell gondolni a növényvédelmi kezeléseket, de vannak már genetikai védelemmel bíró fajták is.
Sikeresen lezajlott az országos őszi káposztarepce posztregisztrációs fajtakísérlete.
Durva visszaesést hozna az agrártámogatások a Bizottság javaslata Petőházi Tamás szerint.
A gabonanedvesség-mérők használata során a legfontosabb a kalibráció, valamint az ellenőrzés.
A fogyasztók egyre jobban megnézik, mire költenek, a kis méhészeteknek pedig az értékesítés, az online jelenlét és a vásárlói bizalomépítés terheit is viselniük kell.
Az erdők látogatottságának növekedésével egyre több kutyatartó választja a természetet a mindennapi séta vagy a kirándulás helyszínéül.
A helyzet 4,5 milliárd forint többletköltséget okozhat az állattenyésztőknek.
Jelenleg Magyarország mentes a madárinfluenza-járványtól, ez azonban korántsem jelenti azt, hogy a baromfitartók hátradőlhetnek.
A baromfitelepeken a megfelelő higiénia és a telepi rend fenntartása alapvető fontosságú a járványok megelőzésében.
A repcében a magas terméspotenciál önmagában már nem elég. Olyan genetikára van szükség, amely kedvező és stresszes körülmények között is képes bizonyítani.
