A Dunántúlon már bíztató mennyiségű eső esett, az Alföldön még korai fellélegezni - az ősz folyamán sokkal több csapadék kellene még.
A 2026 nyarán tapasztalt extrém aszály és hőség miatt a hazai gabonaszektor veszteségei már a kritikus, négy évvel ezelőtti szintet is meghaladják.
Az előzetes becslések szerint az aszály miatt 600-800 milliárd forintos veszteség várható idén a mezőgazdaságban.
Jól jött a szeptemberi eső a repce vetésén gondolkodó termelőknek, ráadásul nincs még elkésve senki.
Kettészakadt az ország a GOSZ-VSZT-NAK őszi búza és repce posztregisztrációs fajtakísérletekben.
Egyre kilátástalanabb a szántóföldi növénytermesztés jövője, csak rossz és rosszabb megoldások közül válogathatnak a gazdák.
Az idei aratási szezonban az időjárási szélsőségek jelentősen rontották a terméseredményeket.
A minőséggel és a pontos mennyiséggel kapcsolatban is egyelőre csak várakozások vannak, de a hektáronkénti hozamnak nem használt a kánikula.
Egy jól kalibrált gabonanedvesség-mérő nagyot könnyíthet a gazdák mindennapjain.
A Gabonakutató 2026. június 2-án Kiszomboron, Csongrád-Csanád vármegyében rendezte meg hagyományos országos kalászos fajtabemutatóját.
A GOSZ elnöke szerint Magyarországnak stratégiai előnye van a kalászos növények termesztésében, erre kell építeni.
A gazdák a gabonaszárítók létesítése helyett egyre inkább a gabonahűtésben látják a megoldást.
Idén tavasszal elindult az első GOSZ-VSZT-NAK napraforgó posztregisztrációs kísérlet.
Tizenkilencedik alkalommal segítik objektív adatok a kukoricatermelők fajtaválasztását.
A 2025-ös GOSZ-VSZT-NAK Kukorica Posztregisztrációs kísérletekben újra élen a KWS OLTENIO!
Tuti recept sajnos nincs, de a technológiában és a talajéletben még lehetnek tartalékok.
Hamarosan kiderül, hogy 300-400 ezer hektáron milyen növény kerül a kukorica helyére.
Folyamatos kudarcokat élnek meg a gazdák, egyre többen fordulnak el a kukoricától.
Bár az idei év ismét komoly kihívásokat tartogatott az agrárium számára, a védekezés és a technológiai fejlesztések eredményei már most láthatók.
Mintegy 6 millió tonnával kevesebb termény termett Magyarországon, mint az elvárható lett volna.
A doktori fokozattal járó többlettudást a magyar agrárcégek sem értékelik igazán.
A chiamag és az útifűmaghéj az elmúlt évtizedekben egyre népszerűbbé vált az egészségtudatos táplálkozásban.
A tojásról szinte mindenkinek a tyúktojás jut eszébe, pedig a piacokon vagy közvetlenül a termelőktől több madárfaj tojásával is találkozhatunk.
Kismértékben csökkent a japán rizstermelés, a kormány által kitűzött célok továbbra is elérhetetlennek tűnnek.
A magyar sertéstenyésztők már hosszabb ideje önköltség alatt értékesítenek, miközben a tartalékaik fokozatosan fogynak.
Az afrikai sertéspestis ellen nincs vakcina vagy gyógymód. A védekezés kulcsa a megelőzés, a korai felismerés és a gyors bejelentés.
