Egy jól kalibrált gabonanedvesség-mérő nagyot könnyíthet a gazdák mindennapjain.
A Gabonakutató 2026. június 2-án Kiszomboron, Csongrád-Csanád vármegyében rendezte meg hagyományos országos kalászos fajtabemutatóját.
A GOSZ elnöke szerint Magyarországnak stratégiai előnye van a kalászos növények termesztésében, erre kell építeni.
A gazdák a gabonaszárítók létesítése helyett egyre inkább a gabonahűtésben látják a megoldást.
Idén tavasszal elindult az első GOSZ-VSZT-NAK napraforgó posztregisztrációs kísérlet.
Tizenkilencedik alkalommal segítik objektív adatok a kukoricatermelők fajtaválasztását.
A 2025-ös GOSZ-VSZT-NAK Kukorica Posztregisztrációs kísérletekben újra élen a KWS OLTENIO!
Tuti recept sajnos nincs, de a technológiában és a talajéletben még lehetnek tartalékok.
Hamarosan kiderül, hogy 300-400 ezer hektáron milyen növény kerül a kukorica helyére.
Folyamatos kudarcokat élnek meg a gazdák, egyre többen fordulnak el a kukoricától.
Bár az idei év ismét komoly kihívásokat tartogatott az agrárium számára, a védekezés és a technológiai fejlesztések eredményei már most láthatók.
Mintegy 6 millió tonnával kevesebb termény termett Magyarországon, mint az elvárható lett volna.
Újra kell gondolni a növényvédelmi kezeléseket, de vannak már genetikai védelemmel bíró fajták is.
Sikeresen lezajlott az országos őszi káposztarepce posztregisztrációs fajtakísérlete.
Durva visszaesést hozna az agrártámogatások a Bizottság javaslata Petőházi Tamás szerint.
A gabonanedvesség-mérők használata során a legfontosabb a kalibráció, valamint az ellenőrzés.
Ismét segíti a kukoricatermelőket a számukra legjobb hibridek kiválasztásában a GOSZ-VSZT-NAK
Erősíteni kell az együttműködést a magyar mezőgazdaság szereplői között, különben sokan végleg felhagyhatnak a tevékenységükkel.
Biztosított a hazai kukoricaellátás, a magyar igényel kielégítésére nem lesz szükség importra.
Petőházi Tamás GOSZ-elnök szerint korai, túlzó és a partneri kapcsolatokra nézve kedvezőtlen piaci magatartás a Gabonafeldolgozók állítása.
Az új dán kormány minden eddiginél mélyebben alakítaná át az ország mezőgazdaságát, jelentős változások jönnek.
A magyar mezőgazdaság előtt álló egyik legfontosabb feladat az adatalapú gazdálkodás elterjesztése.
A helyi termékek önmagukban nem garantálják a sikert, a prémium árakat kevesen tudják megfizetni.
Példátlan hőhullámot élnek át a franciák, a terménypiacokon már elkezdték beárazni a gyengébb kalászos termést és a kínálat szűkülését.
Ha a következő időszakban elegendő csapadék hullana, akkor akár egy közepes-jó kukoricatermésre is számíthatnának a magyar gazdák.
Azok a hibridek adnak valódi biztonságot, amelyek nem egyetlen tulajdonságban erősek, hanem komplex stressztoleranciával támogatják a gazdálkodói döntést.
