A Magyar Haltani Társaság által szervezett 17. "Év hala" választáson a vágótok nyerte el a 2026-os címet a szavazatok 45,2 százalékával.
A Magyar Haltani Társaság ismét nyilvános szavazást hirdetett az Év hala cím elnyerésére.
Súlyos halpusztulás történt a Sárszentmihályi-tározón, ahol két hullámban több száz kilogramm hal veszett oda.
A 2025-ös Év hala Magyarországon védett faj, természetvédelmi értéke 10 000 forint.
A Magyar Haltani Társaság (MHTT) ebben az évben is közönségszavazással kíván dönteni arról, hogy melyik halfajunk legyen jövőre az "Év hala".
A szakértő szerint az egyes halfajok különbözőképpen reagálnak az árvíz levonulására.
A horgászfogás mennyisége éves összevetésben 0,2 százalékkal, 4488 tonnára nőtt 2023-ban itthon.
Melyik faj viselheti 2024-ben az "Év hala" címet? Ezt azok döntik el, akik 2023. december 31-én déli 12 óráig leadják szavazatukat.
A magyarországi őshonos halak ismertebbé tétele, népszerűsítése érdekében idén immár 15. alkalommal lehet szavazni az év halára.
Várható a közeljövőben valamilyen szintű korlátozás bevezetése, legkésőbb a 2024. évi horgászrendben.
A folyók és nagy tavak mellett több száz kisebb-nagyobb horgásztó várja a horgászat szerelmeseit Magyarországon.
Tavasszal gyakrabban jelennek meg a legyengült, beteg vagy elöregedett halak tetemei a Balatonban.
Már a Magyarországon található őshonos halakat veszélyeztetik az inváziós fajok a vizekben.
Az eddigi vizsgálatok természetes jelenségre utalnak.
Megérkezett a halastavak új sztárja.
Második lett a fürge cselle, harmadik pedig az angolna.
A Nébih ÁHSZ betiltotta a haltermékek árusítását.
Teljesen természetes biológiai jelenség áll az eset hátterében.
Száz mázsa haltetemet találtak a szajoli Holt-Tiszán.
Mindhárom személy ellen eljárás indult.
Egyértelműen látszik, hogy a tápanyagutánpótlást ma már nem lehet úgy tervezni mint régen, a megszokott módszerek már nem kifizetődőek.
Az eke a mezőgazdaság egyik legfontosabb, emberi civilizációt formáló szerszáma, amely a talaj megművelésében játszik kulcsszerepet.
Az Európai Unió és a Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás hosszú távon jelentős hatással lehet az európai mezőgazdaságra.
Méhbetegség miatt védőkörzetet rendelt el hétfőtől a Békés Vármegyei Kormányhivatal.
Az importált sertéshús több mint kétharmada Németországból, Spanyolországból és Lengyelországból érkezett.
Az aszályos időjárás miatt miatt a termelők figyelme az olyan technológiák felé fordul, mely során a növény gyökereinek erőteljes fejlődésével a kezelt növények tápanyagfelvétele növelhető és így vízhiányos körülmények között is megfelelő termést hozhatnak.
