Augusztusban és kora ősszel nemcsak a betakarításé a főszerep a kiskertben, hanem a magfogásé is.
Bár augusztusban is fontos a megfelelő tápanyag-utánpótlás, egyáltalán nem mindegy, miket juttatunk ki.
Létezik a növényeknek egy olyan csoportja, amelyeket botanikai értelemben lágyszárúakként tartunk számon, mégis a legédesebb terméseket adják.
Hat növényvédő szer kapott szükséghelyzeti engedélyt a sáskák elleni védekezéshez.
A kiváló minőség nem a betakarítás pillanatában dől el, hanem már a virágrügyek kialakulásától kezdve folyamatosan formálódik.
Néhány egyszerű szabály betartásával egész nyáron egészségesen működhet a komposztáló, amely értékes tápanyagokkal gazdagítja a kert talaját.
Néhány évtizeddel ezelőtt még elképzelhetetlennek tűnt, hogy itthon egész évben szabadföldben neveljünk babért, gránátalmát vagy banánt.
A mostanihoz hasonló forró, száraz időszakban különösen fontos az esővíz összegyűjtése és tudatos felhasználása.
Az istállótrágya ma is a talaj egyik legjobb természetes tápanyagforrása lehetne, csak egyre nehezebb hozzájutni.
A madarak, valamint a darazsak hamar felfedezik az édes, lédús terméseket, és néhány nap alatt jelentős kárt okozhatnak.
A cél nem az, hogy naponta mindig egy kevés vizet kapjanak a növények, hanem az, hogy megfelelő mélységig átnedvesedjen a gyökérzóna.
A rovarok világában a színeknek különleges jelentőségük van, amit jól felhasználhatunk a növényvédelem során.
A nyár közepe kiváló időszak arra, hogy újra benépesítsük a felszabadult ágyásokat.
Pofonegyszerűen segíthetjük a kerti fákat a legforróbb hőhullámok és az aszály átvészelésében.
Az ökológiai kapcsolatoknak nagy szerepe van a sikeres kertészkedésben a kutatások szerint.
A zöldségek mellett általában dísznövények is találhatók a kertekben, amelyek közül némelyik virága ehető.
A Nébih Kertművelő programja új, „Víztudatos kertészkedés” című kisokossal segíti a hobbi- és balkonkertészeket.
Tudatos kertészeti praktikákkal, és a megfelelő gondoskodással jelentősen meghosszabbíthatjuk mind a dísz, mind a haszonnövényeink életét.
Ezek a jelenségek legtöbbször nem betegségek következményei, hanem a növényeket érő stressz, tápanyaghiány vagy helytelen termesztési technológia eredményei.
A kaprot általában nem termesztjük, az csak bejön a kertbe és akkor ott is hagyjuk.
Egyre kilátástalanabb a szántóföldi növénytermesztés jövője, csak rossz és rosszabb megoldások közül válogathatnak a gazdák.
Az előző évek mélyrepülése után a 2026-ban fellendült a traktorok értékesítése Magyarországon.
Magyarországon tovább csökkent a málnatermesztés, miközben a belföldi keresletet egyre nagyobb arányban importból fedezik.
Egy Somogy megyei házisertés-állományban igazolta a hatóság az afrikai sertéspestis jelenlétét.
A miniszter szerint olyan termékkörök gyártását kellett volna támogatni, amiből hiány van.
Az Agronómiai Központ és a Téradatkezelő segítségével a PGR még hatékonyabban támogatja az adatvezérelt gazdálkodást.
