A jövőben kizárólag növényvédelemmel foglalkozó globális vállalatként fog működni a Corteva.
Ha több fa maradna hosszabb ideig az erdőkben, egy jól kitalált karbonárazás 2050-ig mintegy 3,1 milliárd euróval csökkenthetné a magyar klímasemlegességi átmenet költségét.
Ha egy növényt korábban már ért egy károsodást még nem okozó stresszhatás, egy későbbi hasonló stresszre sokszor gyorsabban és hatékonyabban reagál.
A Hollandiában megnyitott Taste Discovery Centre a fogyasztói csoportok ízpreferenciáinak feltérképezésében is segít.
Az aszály valódi ára csak évekkel később látszik, így az emberiség sokszorosan alábecsülhette a tényleges gazdasági károkat.
A szakember szerint, ha a beruházások elvágják a vízgyűjtő és a tó közötti természetes kapcsolatot, az a Balaton jövőjét veszélyezteti.
Lassul az óriási óceáni áramlási rendszer, teljesen átalakulhat Európa időjárása.
A szárazföldi növények többsége képes valamilyen mikorrhiza-kapcsolatra, de nem mindegyik.
Az arónia törköly kifejezetten értékes összetevőkkel és antimikrobiális tulajdonságokkal rendelkezik.
Vannak olyan területek, ahol a biogazdálkodás jobb eredményeket hozott, mint a konvencionális állattartás.
Sikeres kutatás-fejlesztési projekt valósult meg a Bábolna Tetra Kft. és a Széchenyi István Egyetem együttműködésével.
Fontos lenne a 3–30–300-as szabálynak megfelelni.
Az Európai Bizottság új kutatás‑ és innovációs stratégiát indít az agrár‑élelmiszeripari ágazat számára.
A gyökerek által kibocsátott szerves vegyületek tápanyagforrást jelenthetnek egyes mikroorganizmusok számára.
Együttműködésre van szükség az érintettek között a klímaváltozás káros hatásainak mérséklése érdekében.
Különösen üdítő, hogy az új stratégia nagyobb figyelmet fordít az ökológiai gazdálkodásra.
Az Európai Bizottság új stratégiájának célja a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és az élelmiszer-rendszerek fejlesztése.
Magyarország vízbiztonságának és vízgazdálkodásának kiemelt helyet kell kapnia a kormány napirendjén.
Rengeteg tartalék van a precíziós mezőgazdaságban, de Magyarországon még csak a felszínét kapargatjuk.
A tejfehérjét nem muszáj több ezer kilométeren keresztül szállítani, és előállításához még egy tehénre sincs feltétlenül szükség.
A napraforgó betakarításában is egyre fontosabbá válik a nagyobb területteljesítmény, a betakarítási veszteségek mérséklése és az alkalmazkodás.
Nemcsak a földet és a vagyont kell átadni, hanem azt a tudást és tapasztalatot is, amely nélkül a következő generáció nehezen tudja továbbvinni a gazdaságot.
Nincs értelme ezt a vitát „állatvédők kontra gazdák” kérdéssé egyszerűsíteni.
A sertéságazat jövőjében a genetika, a kutatás-fejlesztés, az ellenálló képesség és a technológia egyaránt meghatározó szerepet kap.
A fogyasztói szokások változása és a nemzetközi verseny is egyre nagyobb nyomást helyez a seréstenyésztőkre.
