A rejtélyes kór összefügghet a mikotoxinok jelenlétével, amiket már vemhes dámszarvasok és borjaik májából is sikerült kimutatni.
Szőlőültetvények segíthetnek a kutatóknak megálmodni a „klímabarátabb” mezőgazdaságot
Egy tanulmány szerint a kibocsátott metán értékes erőforrássá válhat, ha azt felfogják és biogázzá alakítják.
Új eszközt vetnének be a kutatók a talajvédelem fellendítése érdekében, a tét óriási.
Megdöbbentő, mivel került Magyarország a világ élvonalába, ezt korábban nem gondoltuk volna.
Európa-szerte heves érzelmeket váltott ki a farkasok védettségéről szóló szavazás.
Klímasátrakban nevelt körtefákon vizsgálják Limburg tartományban a klíma megváltozásával várható minőségi és mennyiségi változásokat.
Sikerrel zárult az európai juh- és kecsketartók technológiai igényeire választ kereső kutatási projekt.
Újra reflektorfénybe került a misztikus alakváltó növény, amely körül rengeteg a kérdőjel.
Rendkívül népszerűek a gyorsfagyasztott, panírozott baromfihúsból készült termékek a magyarok körében.
Míg a korábbi években a faj csupán elvétve volt jelen, 2022-re a parti régió fogásainak csaknem a 20 százalékát ez tette ki.
A WELV-t korábban sem állatokban, sem emberekben nem mutatták ki, a 2019-i észlelés után kezdték el keresni a szakértők a kórokozót.
Újabb kutatás-fejlesztési projekt indult a Bábolna Tetra Kft. és a Széchenyi István Egyetem együttműködésével.
A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács célkitűzése, hogy több magyar sajt kerüljön a hazai háztartásokba.
Sikeresen zárult a juhfajták ellenállóképességét vizsgáló magyar-bosnyák kutatói együttműködés.
A családi kedvencként tartott kutyák szaglóképességét tesztelték az ELTE etológusai.
Egy friss kutatás szerint Kenyában még mindig kevés figyelmet fordítanak az őshonos kecskefajták megőrzésére.
Amit most találtak az teljesen átírhatja a földi élet kialakulásnak eddigi teóriáját.
Biotechnológiai kutatások történnek Fusarium mikotoxinoktól mentes gabonafélék és élelmiszerek előállítása céljából.
Szociális tényezőktől függ, hogy az apa átveszi-e az anya szerepét a szülői gondoskodásban.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.