A fermentáció nem pusztán egy technológiai átalakítás, hanem egy összetett biológiai folyamat is.
Biológiailag aktív talaj nélkül már nincsen stabil, kiszámítható növénytermesztés.
Ötezer éves jégréteg alatt különleges baktériumot fedeztek fel az Aranyosfői-jégbarlangban.
Ahhoz hogy ne romoljanak meg, és biztonsággal elálljanak sokáig, fontos megérteni a forralás, fertőtlenítés, és dunsztolás szerepét.
A tudatosan megválasztott kezelések hosszú távon a termésbiztonságot és a talaj egészségét is erősítik.
Mamutfenyő a klímaváltozás árnyékában: természetalapú beavatkozással mentik meg Gödöllő ikonikus fáját.
A talaj ökoszisztéma megfelelő kezelése, működtetése a talaj jövőbeni termékenységének, fenntarthatóságának az alapját jelenti
A komposztálás régóta ismert módszer, napjainkban pedig egyre nagyobb népszerűségnek örvend.
Az esszenciális növényi tápanyagok közül a foszfor a legnehezebben felvehető elem, ugyanakkor a nitrogén után a növénytermesztés sikerességét leginkább meghatározó tápanyag
Már régóta sejtették.
A nagy hidrosztatikus nyomás hatásait kutatják a MATE-n.
Fontos szerepet játszanak az aminosavak a talajélet javításában.
Továbbra sincs tökéletesen rendezve az avarégetés problémája.
Egyes baktériumtörzsek már az élelmiszerláncban is megjelentek.
Megtudtuk, miért árt a talajnak, ha szennyezett gabonát használunk trágyaként.
A párolgással ellentétes irányban is lehet mozgatni a vizet.
Egyre kevesebb vízzel kell gazdálkodnunk, ezért sem mindegy, mennyi marad ebből a talajban.
Augusztusban a kiskert növényeinek egy része már túl van a legszebb időszakán, sok faj képes még a megújulásra.
Az idei év ismét megmutatta, hogy a korábban bevált technológiák egy része egyszerűen már nem működik a megváltozott időjárási körülmények között.
A költségvetés, az emberi egészség és az élővilág szempontjából is lenne kedvezőbb alternatíva.
Bár a repcemag termelői ára csökkent augusztus első hetében az előző évhez képest, az ipari napraforgómagé növekedett.
