A kétezres évek folyamán a hazai nyúltenyésztés átrendeződött, és szinte tejesen megszűnt a klasszikus háztáji típusú termelés.
Bár világszerte számos országban népszerű a nyulak húsa, hazánkban a fogyasztás nagyon alacsony.
Hiába lenne belőle bőven itthon, továbbra sem fogyaszt több nyúlhúst a magyar lakosság.
A magyarok körében egyébként nem elterjedt a nyúlhús fogyasztása, ezért a hazai ágazat jelentősen exportorientált.
Kiváló fehérjeforrás a nyúlhús, mégis csak nagyon ritkán kerül a magyarok tányérjára.
Magyarország az egyik legnagyobb nyúlhús exportőr Európában, de most csökkenőben van a termelésünk.
Egyre nyitottabbak a magyarok a nyúlhús fogyasztására, de azért van még hova fejlődni.
Nagyszabású kampány indult a nyúlhús-fogyasztás népszerűsítésére Magyarországon.
Szinte alig, mindössze 20 dekagramm nyúlhúst eszünk egy évben, pedig bőven van belőle itthon.
Nem kell a magyaroknak a nyúlhús.
Versenyképesek a hazai nyúlfajták.
Kanada megnyitotta kapuit a magyar nyúltenyésztők előtt.
Az elmúlt három évben megduplázódott a hazai nyúlfogyasztás.
Erősen exportorientált ágazatokról van szó.
A napraforgó betakarításában is egyre fontosabbá válik a nagyobb területteljesítmény, a betakarítási veszteségek mérséklése és az alkalmazkodás.
Nemcsak a földet és a vagyont kell átadni, hanem azt a tudást és tapasztalatot is, amely nélkül a következő generáció nehezen tudja továbbvinni a gazdaságot.
Nincs értelme ezt a vitát „állatvédők kontra gazdák” kérdéssé egyszerűsíteni.
A sertéságazat jövőjében a genetika, a kutatás-fejlesztés, az ellenálló képesség és a technológia egyaránt meghatározó szerepet kap.
A fogyasztói szokások változása és a nemzetközi verseny is egyre nagyobb nyomást helyez a seréstenyésztőkre.
