Hiába van bőven, alig eszik a magyarok ezt a húsfélét: miért nem kell itthon?

Hiába van bőven, alig eszik a magyarok ezt a húsfélét: miért nem kell itthon?

agrarszektor.hu
A nyulakat vélhetőleg senkinek sem kell bemutatni, mindenki ismeri őket, viszont legelőször egészen biztosan nem a húsuk jut róluk eszünkbe. Sokan „cuki” kisállatként vagy akár társként tekintenek rájuk, nem levágható, elfogyasztható állatként. A magyarok mára már alig eszik ezt a húsfélét, a termelők pedig egyre nehezebb helyzetben vannak, amit jól mutat az, hogy sokan csökkentették a kibocsátásukat és több telep is abbahagyhatja a termelést.

JÖVŐ HÉTEN AGROFOOD 2024 ÉS AGROFUTURE 2024 KONFERENCIA | KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL!

Az AgroFood 2024 konferencián előadóink között lesz Nobilis Márton, Hollósi Dávid, Gyuricza Csaba, Giacomo Pedranzini és Ruck János is!

Az AgroFuture 2024 konferencián előad Feldman Zsolt, Hadászi László, Nemes Imre, Petri Bernadett és Vajda Péter is!

Regisztráció most 15% kedvezémnnyel, kombinált jeggyel, az AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!

A járványhelyzet és a háborús konfliktus jókora pofont adott az ágazatnak, hiszen jelentősen csökkentették a nyúlhús iránti keresletet. Az eddig jellemzően a nyúlágazat által felhasznált melléktermékekre manapság más ágazatok is igényt tartanak, és zárt tartás lévén az energiaárak sokat rontottak a jövedelmezőségen. Az átvételi árak emelkedtek, de közel sem úgy, ahogyan az önköltség, ezért jelenleg veszteséges a termelés. Így hát nemcsak a beruházási, de a működési költségek is drasztikusan emelkedtek, ezért sokan inkább kivárnak a telepkorszerűsítési pályázatokkal.

EZ IS ÉRDEKELHET

„Gázos” a helyzet ebben az ágazatban is

Mivel zárt állattartásról van szó, így a nyúlnevelés is rendkívül magas energiaigényű, többnyire gázzal fűtik az istállókat, valamint villamos árammal működtetik a hűtő és szellőztető berendezéseket, a takarmánykihordó gépeket. Ahogyan az Agrárszektor is megírta, ágazati szinten mintegy 55-60.000 tonna takarmányra van szükség évente, aminek a biztosítása a jelenlegi körülmények között nehéz feladat. Az elszálló energiaárak mellett a takarmányok is jócskán nőttek, nagyjából 35-40%-kal. Emellett a vitaminok (melyek javarészt távolabbi országokból származnak) ára is megtriplázódott, illetve a munkabéreket is emelni kellett. Ami pedig lesújtó lehet, hogy becslések szerint a hazai nyúltermelés folyamatosan csökken, idén várhatóan közel 20%-os lesz az ágazati visszaesés. 

Komoly lemaradásban vagyunk

A hazai nyúlállomány nagyjából 100 ezer anyanyulat, valamint azok szaporulatát jelenti. Mint ahogyan a Nébih adataiból korábban kiderült, a két hazai nyúlvágóhíd, amely kizárólag Magyarországon hizlalt nyulat dolgoz fel, 2021-ben csaknem 4,3 millió nyulat vágott le, ami az Európában összesen levágott nyulak kb. 3,5%-a - ezzel az értékkel pedig jelentősen le vagyunk maradva az első három helyezettől. Mindennek ellenére elmondható, hogy Európa negyedik legnagyobb nyúlhús-előállító országa vagyunk. Nem túlzás azt mondani, hogy manapság alig-alig esznek a magyarok nyulat, melyet jól jelez az is, hogy a hazánkban előállított nyúlhús jelentős része kivitelre kerül, elsősorban az Európai Unióba. Ami az EU-n kívülre megy, annak az exportnak a mennyisége a hazai fogyasztással közel azonos mértékű.

EZ IS ÉRDEKELHET

Van bőven, de nem esszük. Miért?

Ahhoz nem férhet kétség, hogy a magyar nyúlhús kiváló, nemzetközi szinten elismert termék, hiszen több mint 95 százalékban exportáljuk. Elmondható az is, hogy a hazai fogyasztásösztönzés területén sikerült eddig is eredményeket elérni, hiszen szinte már minden hazai áruházlánc polcán megtalálhatóak a konyhakész termékek. Azonban bőven van még hova fejlődni a fogyasztást tekintve, hiszen az európai átlag 2 kg/fő, a magyar pedig ennek mindössze a tizede, nagyjából 20-25 dekagramm. Kérdés, hogy miért van ez így? Összetett a kérdés, de látható, hogy az ára és a nyulakhoz való kötődés és az úgynevezett cukisági faktor is szerepet játszik a gyér fogyasztásban, mivel sokkal jobban sajnáljuk őket, mint például a baromfikat. Ha pedig ez valakit nem zavar, a pénztárcája is könnyen gátat szabhat, főleg a jelenlegi gazdasági körülmények között. Jelenleg az alábbi árakkal találkozhatunk:

  • a Matusz-Vad Webáruházban a nyúlgerinc kilója 4200 forint,
  • a lapocka 2000,
  • a comb 3500,
  • míg a máj 1600 forintba kerül.
EZ IS ÉRDEKELHET

Ez lehet a mentőöv a termelőknek

Mint többször írtuk, komoly gödörben vannak a nyúltenyésztők, most azonban úgy tűnik, nekik is érkezik a segítség: megjelentek a Kincstár honlapján a de minimis támogatáshoz kapcsolódó nyomtatványok, melyeket postai úton kell beadni. a támogatás mértéke tenyésznyulanként 2000 forint. Támogatást a támogatási időszakban tenyésztésbe állított tenyésznyulak után, a tenyésztésbe állítást követő első támogatási kérelem benyújtási időszakban egy alkalommal lehet igénybe venni - írja a NAK. A kérelmeket az alábbi időszakokban lehet benyújtani:

  • A tárgyév január 1. és június 30. közötti időszakban tenyésztésbe állított tenyésznyulak alapján a tárgyév július 1. és július 31. közötti időszakban lehet támogatási kérelmet benyújtani.
  • A tárgyév július 1. és december 31. közötti időszakban tenyésztésbe állított tenyésznyulak alapján a tárgyévet követő év január 15. és február 15. közötti időszakban lehet támogatási kérelmet benyújtani.

A kérelmezőknek fokozatosan kell ügyelnie arra, hogy a génmegőrzési céllal fenntartott, védett őshonos mezőgazdasági, valamint hús, illetve prém hasznosítási típusba tartozó tenyésznyúl tenyésztésbe állításáról mellékelni kell a tenyésztőszervezet által kiadott, és Nébih által hitelesített igazolást! További részleteket az 1/2023. (I. 11.) számú Kincstár Közlemény, valamint az 54/2014. (IV. 29.) VM rendelet tartalmaz.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?
Hello vidék  |  2024. május 20. 14:06