Van bőven ebből a húsból Magyarországon, de alig esszük: miért nem kell senkinek?

Van bőven ebből a húsból Magyarországon, de alig esszük: miért nem kell senkinek?

Gervai Péter
Kelendő a magyar nyúlhús, de inkább csak külföldön. A termelés csaknem 96 százaléka külföldre megy, amit a jelek szerint egyre kevesebb tenyésztő állít elő. Körülbelül 20 dekagramm nyúlhúst eszünk Magyarországon fejenként egy évben, míg az európai átlag két kilogramm. A legtöbb kiskereskedelmi láncban ma már kapható a húsféle, de főleg az ára miatt inkább a baromfihúst preferálják a magyarok.

JÖVŐ HÉTEN AGROFOOD 2024 ÉS AGROFUTURE 2024 KONFERENCIA | KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL!

Az AgroFood 2024 konferencián előadóink között lesz Nobilis Márton, Hollósi Dávid, Gyuricza Csaba, Giacomo Pedranzini és Ruck János is!

Az AgroFuture 2024 konferencián előad Feldman Zsolt, Hadászi László, Nemes Imre, Petri Bernadett és Vajda Péter is!

Regisztráció most 15% kedvezémnnyel, kombinált jeggyel, az AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!

A nyúltenyésztésben több évtizede már, hogy a vállalkozói méretű telepek váltak a termelés meghatározó szereplőivé, a háztáji termelés és felvásárlás, amikor még sokan vitték a vidéki településeken az átvevőpontokra a nyulakat, mára már csak emlék. Gyakorlatilag 55-60 nagyüzemi telep termel modern automatizált rendszerben országos szinten 100 ezer anyanyúllal. 

Csökkenő hazai termelés

A Nyúl Terméktanács és Szakmaközi Szervezet elnöke, Juráskó Róbert a Kossuth Rádió Hajnal-Táj című műsorában elmondta, hogy az ágazatot is keményen megtépázta az energiaárak emelkedése és a takarmányárak növekedése.  

Többen csökkentették vagy abbahagyták a termelést és ez már a statisztikai adatokban is meglátszik. 2022-ben, illetve 2023 első negyedévében mintegy 20 százalékkal csökkent az ágazat termelése. Országos szinten a két hazai nyúlvágóhídon 3,6-3,8 millió darab nyulat vágnak le. Több nagyüzemi telep mellett Somogy vármegyében vannak még 80-100 közötti anyalétszámot tartó gazdaságok. A megyében a Kaposvári Egyetemen a Pannon fehér fajtával zajlik a termelés és itt számos kutatást végeznek. Azonban a nyúltenyésztők jelenleg veszteségesen kénytelenek termelni és nem tudni hogyan alakul az ágazati szereplők sorsa, kérdéses, hogy a következő időszak mit tartogat a takarmány vagy az energiaárak vonatkozásában.  Ebben az időszakban nagyon fontos, hogy a tenyésztők igénybe vegyék azokat a támogatási lehetőségeket, ami adott az ágazat számára. 

– mondta Juráskó Róbert.

Bébiételként még fogyasztjuk, de később alig eszünk belőle

A hazai nyúlhúsfogyasztás még mindig rendkívül alacsony. Az európai átlag 2 kilogramm körül alakul fejenként, a magyar fogyasztás pedig ennek mindössze a tizede. A szakértők szerint az alacsony fogyasztás hátterében egyrészt az áll, hogy az emberek nagy része a nyulat jobban sajnálja elfogyasztani, mint a baromfit, másrészt a nyúltermékeknek meglehetősen magas az ára. Magyarországon a nyúlhús fogyasztását először 2017-ben népszerűsítették önálló kampánnyal. Az azóta eltelt években az egyik legnagyobb sikernek számít, hogy ma már a legtöbb kiskereskedelmi áruházlánc polcán folyamatosan elérhető a nyúlhús előre csomagolt, konyhakész formában.

A belföldi fogyasztás-ösztönző kampányuknak köszönhetően a nagy áruházláncok többségében ma már napi termék a nyúlhús, ebben a szegmensben tavaly csaknem 750 tonnát sikerült értékesíteni fél és egy kilogrammos kiszerelésben. Azonban az idehaza megtermelt nyúlhús csaknem 96 százaléka külföldre megy. A célpiacaink közé tartoznak a Benelux-államok, Franciaország, Németország, Svájc és Olaszország, emellett fontos piacnak számít a bébiétel-gyártás. Számos bébiételben nyúlhús van 8-10 százalékos arányban. Tehát a csecsemő mondhatni a nyúlhússal találkozik először a húsfélék közül. A további fogyasztásnövekedésben az is segíthetne, haa nyúlhús is bekerülne az 5 százalékos áfakörbe. A felmérések azt mutatják, hogy az első kampány indulása óta eddig minden évben megduplázódott a fogyasztás

- említette meg a Kossuth Rádióban Juráskó Róbert.

Fiatalos lendülettel magyar fajtával

A nyúltenyésztők közül sokan éltek az állattartó telepek korszerűsítésére kiírt pályázattal, hiszen hatékonyan termelni csak a modern telepi körülmények között lehet.  Így látta Farkas Zoltán berettyóújfalui tenyésztő is, aki az Agrárszektor érdeklődésére elmondta, hogyan indította el a telepét és a jelenlegi időszakot hogyan éli meg.

A tanulmányaim során környezetgazdálkodási agrármérnök diplomát szereztem és ezen a területen dolgoztam Budapesten. Mindennap ingáztam a munkahelyemre, nem éreztem jól magam abban az irodai munkakörben, akkor fogalmazódott meg bennem újra a vidékre költözés és végül úgy döntöttem kalandvágyból, hogy kimegyek Dániába dolgozni. Itt egy sertéstelepre kerültem, ahol családias közegben ismerhettem meg a helyi szokásokat és állattartási technológiákat. Megtetszett a gyakorlatban a gazdálkodási életforma és úgy döntöttem, ha hazajövök, belevágok egy saját gazdaság kialakításába. Úgy ítéltem meg, hogy a nyúltartás a sertés- és szarvasmarhatartáshoz képest kevesebb fizikai munkát igényel. Megannyi nyúltenyésztéshez kapcsolódó szakirodalmat elolvasva, láttam perspektívát a tevékenységben, így itthon belevágtam. Kezdésnek 100 anyával indultam egy bérelt istállóban, ahol a körülmények nem voltak éppen ideálisak.  Egy régi juhhodályt alakítottam át a nyulak számára. Pannon fehér fajtát választottam egyrészt a kezdeti magas költségek miatt, hiszen az induláshoz ez a fajta jóval olcsóbb volt, mint a kapható hibridek, másrészt tetszett a magyar fajta, ami egész jó mutatókat hozott a kezdetleges körülmények ellenére is

- idézi fel a kezdeti időszakot Farkas Zoltán.

Ezen felbuzdulva végül úgy döntött a fiatal tenyésztő,hogy a saját telken létrehoz egy modern istállót önerőből, hitelből és pályázati segítséggel. A beruházással létrejött egy 1700 négyzetméteres nyúlistálló, ami az előzetes tervek szerint 180 millió forintot igényelt, végül 200 millió forintba került. Ebben ma már 1500 anyanyulat tartanak és két alkalmazott segít a mindennapi munkákban. Azt szokták mondani 500 anyára kell egy dolgozó, az itteni tapasztalatok is ezt mutatják.

Én legalább heti 90-100 órát dolgozom és így is van, amikor mínuszos egy hónapunk, elég rossz érzés, amikor nincs megbecsülve az ember munkája, sőt a hónap végén osztani szorozni kell, hogyan húzzuk ki a következő hónapig

- mondja a tenyésztő.

- említi meg Farkas Zoltán.

Magyarország eredményes a nyúlgenetikában

A pannon fehér fajta tenyésztőszervezete a Kaposvári Egyetem Állattudományi Kar Kisállat-tenyésztési Tanszéke. A fajta szaporasága jó, a fialáskori alomszám 8,5-9,0 közötti. Ebben a tulajdonságban azonban nem versenyképes a hibridekkel, hiszen azoknál a szaporaságban 10-15 % heterózis jelentkezik. A fajta növekedési erélye kiváló, 12 hetes korra 2,7-3,0 kg súlyt érnek el a hízónyulak. A vágási kitermelése a hibridekhez hasonló, vagy azoknál jobb, eléri a 60-62 %-ot.

A húsnyúlfajták nemesítésében számos ország büszkélkedhet kiváló eredményekkel, de ezek közül a franciák azok, akiktől a legnépszerűbb fajták és hibridek származnak. Világviszonylatban a legtöbb tenyésznyulat eladó vállalkozás a Grimaud Fréres, míg a második helyezett a Hycole, amely egy ideje már magyar tulajdonban és hazai nemesítő háttérrel működik. Ez a genetika a második legkeresettebb világ nyúltenyésztésében és ma már teljes Európa, Kína, Oroszország és Kanada le van fedve a tenyészállat-előállítással. 

Bővülés csak tisztább jövőkép mellett

Egy pannon fehér anyanyúl körülbelül évente átlagosa 8,5 alkalommal fial és 8-8,5 átlagban neveli fel a növendékeket. A berettyóújfalui telepen ez idén 8-as átlag alatti maradt, ami a nyúltenyésztő szerint a takarmány problémájára vezethető vissza.

Voltak olyan éveink is amikor 2,8 kilogrammos átlagsúllyal kerültek a nyulak a vágóhídra, idén egyértelműen kevesebb nyúl került ki a vágóhídra és jellemzően kisebb 2.4-2.5 kilogrammos átlagsúllyal. Tehát 100-200 gramm hiányzik, ami jelentős kiesés az éves szinten értékesített mennyiségnél. A költségek 70-80 százalékát a takarmány teszi ki, ezért ez a meghatározó a termelésünk során. Amikor elkezdtem 2014-ben, talán nettó 80-85 forint körül volt a táp ára és 450 forint volt a nyúl felvásárlási ára, ha a további költségnövekményeket is számításba vesszük, ehhez képest legalább 1100 forintnak kéne lennie a felvásárlási árnak, de ez most 900 forintnál jár.

- jegyzi meg Farkas Zoltán.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?
Hello vidék  |  2024. május 20. 14:06