Már hét hónapja veszteséges Kína sertéságazata, ami a takarmánykereslet gyengülését vetíti előre.
A magyar sertéstenyésztők már hosszabb ideje önköltség alatt értékesítenek, miközben a tartalékaik fokozatosan fogynak.
A kukorica aránya a takarmányokban a januári 47 százalékról augusztusra 29 százalékra esett vissza.
Egyre nehezebb helyzetbe kerülnek a kisebb sertéstartók, hiszen miközben a takarmány drága, a sertés élő ára sokáig alacsony szinten mozgott.
Komoly gondokkal küzd a román sertéságazat, hiszen az afrikai sertéspestis (ASP) itt jelenti a legnagyobb problémát egész Európában.
A sertéságazat jövőjében a genetika, a kutatás-fejlesztés, az ellenálló képesség és a technológia egyaránt meghatározó szerepet kap.
A fogyasztói szokások változása és a nemzetközi verseny is egyre nagyobb nyomást helyez a seréstenyésztőkre.
Összehangoltabb és átgondoltabb uniós állategészségügyi szabályozást követelt a szaktárca államtitkára a Topigs Norsvin szakmai napján.
Súlyos válságba kerültek a brit sertéstartók akik már a kormány segítségét kérik az ágazat megsegítésére.
A legnagyobb kockázat ma talán az önbecsapás: hogy azt hisszük, minden visszatér majd a régi kerékvágásba.
Ha nem sikerül megfékezni az afrikai sertéspestis terjedését, az katasztrofális hatással járhat a magyar húsiparra.
A sertéságazati válság a malacelőállítókat is hátrányosan érinti, több ezer forint veszteségük van minden egyes állaton.
Az idei év időjárása és a változó fogyasztói szokások komoly kihívások elé állították a sertéságazatot, a problémák hatása azonban igazán jövőre mutatkozhat meg.
Egy friss kutatás szerint az Alberta tartományban élő, elvadult sertések számos, a kereskedelmi állományokból is ismert kórokozót hordoznak.
Friss szakaszba lépett a hazai élelmiszerpiac az elmúlt évek meredek emelkedése után.
Azonnali szemléletváltásra van szükség a magyar agráriumban a versenyképesség megőrzéséhez.
Egyszerre szükséges a hatékonyság növelése, a költségek kontrollja és a kockázatok kezelése.
Az amerikai-kanadai kereskedelmi háború egyre érzékenyebben érinti a két ország sertéságazatát.
A Nébih laboratóriuma ismét megerősítette az afrikai sertéspestis vírus jelenlétét egy Baranya vármegyei házisertés-állományban.
Megerősítette az afrikai sertéspestis (ASP) vírus jelenlétét két, Baranya vármegyei házisertés-állományban a Nébih laboratóriuma.
A magyar sertéstenyésztők már hosszabb ideje önköltség alatt értékesítenek, miközben a tartalékaik fokozatosan fogynak.
A tojásról szinte mindenkinek a tyúktojás jut eszébe, pedig a piacokon vagy közvetlenül a termelőktől több madárfaj tojásával is találkozhatunk.
Az ősz beköszöntével általában lassan véget ér az öntözési szezon, idén azonban más a helyzet.
A magyarországi fakitermelés az elmúlt 25 évben jelentős ingadozásokat mutatott, de a legtöbb évben 7 millió köbméter körül alakult
Jelentős mértékben nőtt az import tojás mennyisége az Európai Unióban az év első felében.
Az afrikai sertéspestis ellen nincs vakcina vagy gyógymód. A védekezés kulcsa a megelőzés, a korai felismerés és a gyors bejelentés.
