A legtöbben ilyenkor már „lezárására” készülnek, pedig a veteményesben ilyenkor is akadna tennivaló.
Bár a neve uborkára utal, a banánuborka botanikailag valójában a sárgadinnye rokona.
Egyszerre több komoly kihívással is szembe kell néznie a nagy gombatermesztő országoknak.
2025-ben Németországban mintegy 78 400 tonna étkezési gombát takarítottak be, ami 1%-kal haladta meg az előző évi mennyiséget.
Bár a hazai kertekben legtöbbször egynyáriként neveljük, a paprika valójában évelő növény, így a fagyok beállta előtt érdemes átteleltetni.
Ha zöldségtermesztésről beszélünk, többnyire lágyszárú növényekre gondolunk, pedig számos fa és cserje szolgáltat ehető részeket.
Az arany árával veteszik az ára, most viszont már lehetőség van arra is, hogy saját magunk állítsuk elő.
Október végén, illetve november 1-jén talál gazdára a hazai termesztésű krizantémok döntő többsége.
Az európai piacokon többnyire az áfonyakínálat hiánya és magas árak tapasztalhatóak.
A szilvabarack, szedermálna és josta olyan növények, amelyek több faj előnyeit egyesítik.
Bár már október második felében járunk, a jövő évi bőséges szamócaszüret megalapozásához még éppen időben vagyunk.
A gyümölcsök közül a legtöbbet frissen a legjobb fogyasztani, ám van néhány faj, amelynek érdekessége, hogy ilyen formában szinte ehetetlenek.
Ukrajnában új GMO‑szabályozást hoztak be a termesztés és jelölés átláthatóbbá tételéért.
Őszi gondozásának két legfőbb pillére a szakszerű metszés és a szaporítás, amelyekkel megalapozhatjuk a bokor jövő évi egészségét és formáját.
2800 forintot is elkértek korábban egy kilogramm cukkiniért, mostanra azonban jelentősen mérséklődött az ára.
Ehető levél, virág és termés, avagy növények, amelyek szinte teljes egészükben hasznosíthatók.
Németországban a cseresznyét mintegy 5600 hektáron termesztik, addig a meggyágazat jóval kisebb súlyt képvisel, mindössze 1500 hektárnyi ültetvénnyel.
A málnaszüret után sem áll meg a munka a kertben, hiszen a jövő évi bőséges termést a szakszerű őszi gondozással alapozhatjuk meg.
Lengyelország az Európai Unió fő töktermelője, tíz év alatt csaknem kilencszeresére nőtt a termés.
Tényleg fügére és olajfára kellene lecserélni a hagyományos fajtáinkat?
A magyar kacsa- és libaágazat egyszerre küzd gazdasági, piaci és járványügyi kihívásokkal, ugyanakkor lehetőségeket is rejt.
A legtöbben ilyenkor már „lezárására” készülnek, pedig a veteményesben ilyenkor is akadna tennivaló.
A Portfolio Csoport december 1-3-án rendezi meg Siófokon a hazai agrárium egyik legnagyobb és legrangosabb szakmai eseményét.
A magyar borászat jövője egyre bizonytalanabb, ugyanis az aranyszínű sárgaság terjedése, a klímaváltozás és a munkaerőhiány is sújtja az ágazatot.
Növénytermesztés algoritmusokkal? Így működnek az intelligens vertikális farmok.
