A csávázás jelentősége a búza és az árpa csírakori betegségei elleni védelem során.
A jövőbe nem látunk, de azt sejthetjük, hogy valószínű az a víz mennyiség, ami most hiányzik a talajból, nagyon hamar nem tud visszapótlódni.
Az orosz gabonaexport válsága már közvetlenül befolyásolja a gazdák vetési döntéseit.
Sajnos esőt nem tudunk csinálni (de lehet, hogy igen?). Ezért egyelőre marad az, hogy ami lehullik azzal miként sáfárkodunk.
Az egyre szélsőségesebb időjárás a repcetermesztőket is komoly kihívások elé állítja, ezért a sikeres állomány megalapozása már jóval a vetés előtt elkezdődik.
A terményárak várható csökkenése és a gazdálkodók költségcsökkentési törekvései mérsékelhetik a fémzárolt vetőmag iránti keresletet.
Az elmúlt években egyre nagyobb szerepet kap az őszi árpa a hazai szántóföldi termesztésben.
A 2022-es történelmi aszálynál is rosszabb évre számíthatnak idén a szántóföldi növénytermesztők Magyarországon.
A nyár közepe kiváló időszak arra, hogy újra benépesítsük a felszabadult ágyásokat.
A kaprot általában nem termesztjük, az csak bejön a kertbe és akkor ott is hagyjuk.
A tudatos kerttervezés egyik legizgalmasabb területe a növénytársítás, amivel egy jól működő, önszabályozó közösséget hozhatunk létre.
A heves esőzések és a szokatlanul hideg időjárás miatt évek óta nem látott módon késik a tavaszi vetés Oroszországban.
Kevesebb spanyol burgonya kerül majd a piacra, bár ezt csak a következő hetekben lehet majd megerősíteni.
A 2025–2026-os tél a korábbi évekhez hasonlóan melegebb volt a sokéves átlagnál.
Vannak olyan részei az országnak, ahol a tavaly áprilisi csapadékmennyiség tizede hullott csak le idén.
Ukrajnában április 28-ig összesen 1,698 millió hektáron vetették el a tavaszi gabonaféléket és hüvelyeseket.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A talaj víz- és tápanyag-gazdálkodása alapvetően a szervesanyag-tartalomtól és a szerkezettől függ.
Az Egyesült Államok kukoricatermelői a tavalyi rekordtermés után idén jóval bizonytalanabb környezetben kezdték meg a vetést.
A mezőgazdasági termelőnek a mezőgazdasági üzem teljes szántóterületén gondoskodni kell az éves vetésváltásról vagy a növénytermesztés diverzifikációjáról.
Miközben a magyarok évente átlagosan mindössze 10-20 dekagramm vadhúst fogyasztanak, a hazai feldolgozás jelentős része külföldön talál gazdára.
Aki vásárolt már virágföldet, palántaföldet vagy különféle ültetőközeget biztosan találkozott a perlit apró, fehér szemcséivel.
Az elmúlt évek szélsőséges időjárása világossá tette, hogy az alkalmazkodás már nem halasztható tovább a mezőgazdaságban.
Jelentősen változott az aszály kiterjedése az elmúlt másfél évtizedben hazánkban.
A föld alatt egy nagyon régi rendszer működik, hiszen mikroorganizmusok milliárdjai dolgoznak a növények gyökerei körül.
