A fenntartható mezőgazdaság nem csupán a nagybirtokosok kiváltsága - két belga családi gazdaság példája is mutatja, hogy a környezetbarát működés és az innováció a kisebb üzemek számára is elérhető. A Koewidehof robotizált tehenészete minimális szén-dioxid-kibocsátásával és saját tejfeldolgozásával tűnik ki, míg a Staveshof biogyümölcsös a klímaváltozáshoz alkalmazkodó fajtákkal és közvetlen értékesítéssel próbál fennmaradni. Két eltérő megközelítés, egy közös cél: a fenntartható jövő.

Már a kisebb tehenészetek is tökéletesen robotizálhatók

A Koeweidehof gazdaságot 1931-ben alapították. Bart Vanderstraeten és a felesége Marijke d'Hertefelt már a negyedik generáció, akik továbbviszik a családi vállalkozást. A házaspár arra törekszik, hogy a termelésüket és fenntartható módon folytassák: a gazdaság mini tejfeldolgozó üzemként működik, az évek során fejő-, etető- és trágyarobotokba, illetve egy mini emésztőbe is befektettek, így a saját teheneik trágyájából zöld energiát tudtak előállítani. A gazdaságban a egy liter tejre jutó szén-dioxid-kibocsátásuk a legalacsonyabbak közé tartozik a világon. Emellett minimálisan használnak koncentrált takarmányt, főként saját takarmányt használnak. A farmon szántóföldi növénytermesztés és szarvasmarha-tenyésztés is folyik, de a házaspár úgy döntött, hogy a húsmarhák helyett a tejelő szarvasmarhákra összpontosítanak. Jelenleg 180 tejelő és 120 fiatal holstein-fríz tehenük van. A szakember beszélt arról is, hogy a gazdaságban emellett 50 hektáron folyik burgonya, 30 hektáron pedig búza és sörárpa termesztése, emellett 8 hektáron foglalkoznak cukorrépával, 4 hektáron szárazborsóval. Ezen kívül takarmányozási céllal 60 hektáron termesztenek kukoricát, 35 hektáron lóherét és 2 hektáron takarmányrépát.

A megtermelt tej a Milcobel szövetkezeten keresztül kerül értékesítésre, de a saját tejfeldolgozáson keresztül is, „Oh!Lait” néven, amely 2024-ben indult. A termékeik értékesítése a kiskereskedelmen, kávézókon és saját gazdaságuk automatáján keresztül történik. Bart Vanderstraeten beszélt arról is, hogy a jövőben szeretnék tovább folytatni a gazdaság modernizálását.

A klímaváltozás a biogyümölcstermesztést is megnehezíti

Bart és Roselien Staveshof 2015-ben kezdett el kisüzemi biogazdálkodással foglalkozni, kizárólag a fogyasztóknak történő közvetlen értékesítés céljából. Bart ekkor még főállásban a flamand mezőgazdasági és halászati minisztériumban dolgozott. A jelenlegi céget 2017 végén vették át, ekkor 14 hektár gyümölcsösük lett, aztán 2019-ben egy másik gazdától bérbe tudtak venni további ültetvényeket. Jelenleg 28 hektáron gazdálkodnak, ebből 22 hektár gyümölcsös. Ebből 7 hektár maximum 4 éves, 2 hektár pedig 7 éves.
Kezdetben juhokat és csirkéket is tartottak, de már nem foglalkoznak állattartással. A 22 hektárból 6 hektáron folyik Conference körte termesztése, és 16 hektáron alma. Ez korábban jonagold volt, ám mivel az kevésbé tud ellenállni a klímaváltozás miatt átalakuló termesztési körülményeknek és a kártevőknek, így folyamatosan cserélik le más, reziliensebb fajtára. A maradék 6 hektárt a következő években szeretnék beültetni gyümölcsfákkal. A szakember elmondta, hogy a gyümölcstermesztés volumenében egyik évről a másikra egyébként is nagy eltérések tudnak lenni, ami különösen igaz a biotermesztésre. Bart Staveshof beszélt arról is, hogy a vállalkozásnak rajta és a korábbi tulajdonoson (az átadón) kívül egy főállású állandó alkalmazottja van, de tavasszal és a betakarításkor szoktak idénymunkásokat is foglalkoztatni.

Körtéből évente körülbelül 20-25 tonnát tudnak termelni hektáronként, míg a jonagoldból egy jobb évben 60 tonna/hektár is összejöhet. Tavaly azonban a kedvezőtlen körülmények miatt csak 10 tonna jonagold termett hektáronként. Az új fajtáknál átlagosan 30-40 tonna/hektárral tudnak számolni. Bart Staveshof elmondta, hogy mivel a belga döntéshozók további növényvédő szerek betiltását tervezik, várhatóan fel kell majd hagynia a körte biotermesztésével.

A megtermelt gyümölcsből egy kisüzemi gyártó közreműködésével gyümölcslevet készítenek, valamint almaszószt állítanak elő. Az almát főként belföldön értékesítik, míg a körte jelentős részét a szomszédos országokba - Németországba, Franciaországba, Svájcba - exportálják, illetve a gyümölcsök egy kisebb részét közvetlen értékesítés útján, szombat délelőttönként egy mezőgazdasági boltban, szerdánként pedig egy brüsszeli piacon értékesítik. A szakember beszélt arról is, hogy a jövőben 3 területre terveznek fókuszálni:

• a jonagold csökkentésére és a varasodásnak ellenálló fajták telepítésére;
• a fagyasztóberendezések korszerűsítésével a fenntarthatóság erősítésére;
• illetve új gépek beszerzésével a munkaerőigény csökkentésére.