Az idei nyár sem múlt el anélkül, hogy ne lett volna Romániában végzetesnek bizonyuló medvetámadás. Bár ilyen esetre Magyarországon eddig még nem volt példa, az elmúlt években itt is egyre többször bukkantak fel #barnamedvék, többek között a Börzsönyben és a Duna mentén. De vajon mit jelent mindez a természet és az ember viszonyában és mit tanulhatunk azoktól, akik már régóta együtt élnek velük? Erről beszélgetünk az Alapvetés mai műsorában Heltai Miklós egyetemi tanárral, a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet igazgatójával.
0:00 Bevezetés
2:49 Kommentelők kereszttüzében a #medve
6:35 Egész évben felbukkanhat
7:08 Az anyamedvék és a bocsok is keresik a fehérjét
7:40 A nagy kanok keresik a nőstényeket
8:15 Turistamedve teória
9:16 Hány medve lehet Magyarországon?
10:27 A számok nem jelentenek semmit, nem ez a fontos
11:12 A medve konfliktusos faj
12:36 Nincs félnivalója az embertől
13:18 Négyszemközt nem tűnik veszélyesnek
14:40 Megállok, fordulok és távozom
15:42 Aki eteti a medvét, az maga mellett másokat is veszélyeztet
17:41 Mi lenne a jó medvemenedzsment?
20:50 Kiürülnek a vidéki térségek
21:54 Ha közel van a bevásárlóközpont, nem kell sokat gyalogolni
23:00 Libikóka és trambulin
24:55 Mit tanulhatunk Romániától?
29:12 Most kellene eldönteni, mit akarunk itthon
Instagram: https://instagram.com/agrarszektor.hu/
Facebook: https://facebook.com/agrarszektor.hu
Alapvetés: https://www.portfolio.hu/podcast/alapvetes
Web: https://www.agrarszektor.hu/
A föld alatt egy nagyon régi rendszer működik, hiszen mikroorganizmusok milliárdjai dolgoznak a növények gyökerei körül.
Az ivási viselkedés folyamatos megfigyelése aduász lehet az állattartók kezében.
A sertéságazati válság a malacelőállítókat is hátrányosan érinti, több ezer forint veszteségük van minden egyes állaton.
Néhány évtized alatt felére zuhant vissza a szőlőtermés mennyisége Magyarországon.
A kormány döntött arról, hogy közvetlen támogatást nyújt majd egymillió dízel üzemű gépkocsi tulajdonosának és a családjainak.
