A családi vállalkozásként mintegy 8 hektáron cseresznyetermeléssel is foglalkozó Marsi István elmondta: bár csak egyetlen éjszaka és hajnal hozott fagyot a virágzás idején, a mínusz 5-6 fokos hidegben az idei termés nagyobb része károsodott.

Az első felmérések azt mutatják: átlagosan 50-70 százalékosra tehető a fagykár a Tisza-parti településen. A fiatal, 2 méter alatti fák, valamint a korai fajták virágai teljesen lefagytak.

A régebbi ültetvények 8-10 métert is elérő fáinak csúcsán szerényebbek a veszteségek, hasonlóan a germersdorfi fajtához, amely átlagon felüli ellenálló képességének köszönhetően ugyancsak kevésbé sínylette meg a lehűlést - tette hozzá. Jelezte: az idei termés legjobb esetben sem éri el a közepes mennyiséget, azaz zömében csak saját felhasználásra jut.

Magyarország más régióiban is hasonló a helyzet: a Dunántúlon - ahol az említett fagyos hajnalon mínusz 6-8 Celsius-fokot mértek - pedig még ennél is komolyabbak a károk - fogalmazott a szakember.
Marsi István szerint a fagykárok jelentős része még ilyen hőmérsékletek mellett is megelőzhető volna. A füstölésnél hatékonyabb védelmet jelentő permetezés azonban olyan jelentős pénzügyi ráfordítást igényelne a gazdáktól, amelyet a többség ma csupán állami támogatással lenne képes finanszírozni.

Nagykörűben évszázados hagyománya van a cseresznye termesztésének. Petrovay György földbirtokos, nemesítő az 1870-es években létesített itt faiskolát. A Tisza árteréhez tartozó terület rendkívül kedvező a germersdorfi óriás cseresznyének, ezért számos kisebb-nagyobb ültetvény létesült itt. A községben található Magyarország egyik legnagyobb, mintegy 200 hektáros cseresznyése, ahol jellemzően négy-ötféle terem a gyümölcsből. Nagykörűn található az ország egyetlen, hetvenhét féle cseresznyefát felvonultató cseresznyefajta-gyűjteménye is.

forrás: MTI