Indulhat a vidékfejlesztési kifizetési dömping 2018-ban?

agrarszektor.hu
Eltérő vélemények fogalmazódtak meg a Vidékfejlesztési Program eddigi eredményeivel és jövőjével kapcsolatban a siófoki Agrárszektor konferencián. A pályázati kiírások többszöri módosítása, az új elbírálói rendszer felállása, valamint a 2018-as kifizetésekre vonatkozó várakozások egyaránt terítékre kerültek.

Idén először 3 napos az Agrárszektor 2024 konferencia!

A Portfolio Csoport év végi Agrárszektor Konferenciája ma már az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény a hazai agrárgazdaságban. A rendezvény exkluzivitását és különlegességét az adja, hogy egyedülállóan átfogó és részletes módon jeleníti meg a mező- és élelmiszergazdaságot érintő legaktuálisabb témákat. A rendezvényre idén először konferencia előesttel is készülünk!

Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!

Felvezető előadásában Mezei Dávid, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztési stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkára a Vidékfejlesztési Programról beszélt, melyet az Európai Uniós átlagnál valamivel gyorsabban fogadtak el Magyarországon. A program elfogadása utáni második év végéig 69 pályázat jelent meg (ebből 36 lezárt, 33 nyitott), 1 315 milliárd forintos keretösszeggel. Eddig a források 12,9 százaléka (167,4 milliárd Ft) került kifizetésre. Két új felhívás megjelenése várható december közepén: energiahatékonyság javítását célzó beruházások (35 milliárd Ft), illetve borszőlő ültetvény telepítését támogató beruházások (4 milliárd Ft) nyerhetnek támogatást. A helyettes államtitkár elmondta, hogy idén még több területen (kertészeti gépbeszerzések, külterületi út, terménytároló, gyógynövény, kertészet) is további fontos döntéseket fognak hozni.

Az előző időszakok tapasztalatai alapján a pályázatok 10-15 százaléka nem valósul meg. Ugyanezeket a forrásokat a fókuszterületeken kell hagyni, de új pályázatokat lehet kiírni - tette hozzá.
Wagenhoffer Zsombor, Máhr András, Mezei Dávid, Leskó Tamás, Győrffy Balázs


A jelenlegi kifizetési helyzetet eltérően ítélték meg a vidékfejlesztései panelbeszélgetés résztvevői. Máhr András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkár-helyettese többek között nehezményezte, hogy európai mércével mérve rekord számban kerültek módosításra a pályázatok. Meglátása szerint az, hogy összesen mintegy 300 módosításra volt szükség, azt jelzi, hogy nem volt megfelelő a pályázatok előkészítése. Mezei Dávid szerint ez pályázatonként kevesebb, mint 5 módosítást jelent, amit nem tart túl soknak, figyelembe véve, hogy sok módosítás a pályázatok határidejét tolta csak ki. Sokszor egyébként a MOSZ javaslatai alapján módosították a pályázatokat - jegyezte meg az államtitkár. Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke egyetértett azzal, hogy olyan rendszerre van szükség, ami rugalmas és gyorsan reagál a pályázói igényekre. Ha egy pályázaton lehet javítani, azt meg kell tenni, ettől lesz működő a rendszer, nem számít, ha rekordot döntünk - tette hozzá.


Mezei Dávid emlékeztetett rá, hogy a sokat kritizált 10 százalékos szabály - mely megkövetelte 10 százalék elköltésének igazolását 6 hónapon belül - kivezetésre kerül. A helyettes államtitkár szerint az egyébként szankció nélküli szabályozás célja az volt, hogy lássák, ki az, aki komolyan gondolja a beruházások megvalósítását. A pályázóknak ugyanakkor továbbra is el kell majd tudniuk számolni 10 százalékkal 12 hónapon belül - tette hozzá.

A résztvevők abban sem értettek feltétel nélkül egyet, hogy a tavaly felállt állami pályázatértékelő rendszer mennyire működik jól, és mennyire gyorsította fel az elbírálásokat.

Győrffy Balázs szerint - bár időigényes volt a felállítása-, ennél objektívabb elbírálási rendszert nehezen lehetett volna kialakítani. Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója emlékeztetett rá, hogy az álláttenyésztők komoly kritikákat fogalmaztak meg a pályázatértékelő rendszerrel szemben. Meglátása szerint az új rendszer sokat késleltet és ezáltal komoly károkat okoz. Máhr András egyértelműen úgy vélte, hogy a helyzet legnagyobb vesztesei az állattenyésztési beruházások. Nehezményezte továbbá a döntési folyamat lassúságát: sokan még mindig abban a hitben élnek, hogy a két éve beadott pályázatot megvalósíthatják,

ideje lenne tájékoztatni a pályázókat, hogy aki eddig nem kapott pozitív bírálatot, az később elutasítást fog kapni

 - mondta. Mezei Dávid védelmébe vette az új elbírálási rendszert, úgy gondolja, hogy a támogatási döntések elhúzódása elsősorban annak volt köszönhető, hogy a hiánypótlásoknak több teret engedtek.

Máhr András

A panelbeszélgetés végén a szakértőknek arra a kérdésre kellett válaszolniuk, hogy számítanak-e a kifizetési ütem jelentős felgyorsulására 2018-ban. Máhr András nagyon szeretne hinni abban, hogy az előző évekhez képest jobban sikerül megközelíteni a költségvetésben tervezett kifizetéseket, de komoly kétségei vannak a beruházási források kifizetésével kapcsolatban. Mezei Dávid bízik abban, hogy 2018 a kifizetések éve lesz, míg Győrffy Balázs szerint a válasz függ az egyes beruházások komplexitásától. Leskó Tamás, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány üzleti ügyvezető igazgató-helyettese számot nem mert mondani a 2018-as évre vonatkozóan, de hatalmas dömpingre készül. Wagenhoffer Zsombor szerint a jövő év egy versenyfutás lesz az idővel. Reméli, hogy a területének szánt 130 milliárd forint fele kifizetésre kerül majd.

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
Budapest Economic Forum 2024
Egész napos makrogazdasági konferencia
Fókuszban a KKV versenyképesség - Pécs
Ingyenes gazdasági fórum
EZT OLVASTAD MÁR?
Agrárszektor  |  2024. november 5. 15:28