Jön a magyar agrárium kihagyhatatlan toprendezvénye, az Agrárszektor Konferencia | 2023. november 29-30., Siófok
A rendezvény az éves agráresemények összegzése és értékelése mellett hosszabb távú jövőképet is felvázól a résztvevők számára a megalapozott fejlesztési és beruházási döntésekhez. A konferencián a hazai államigazgatási, banki, vállalati és érdekképviseleti szféra csúcsvezetői nyújtanak első kézből származó, releváns információkat, amelyek az agrárgazdaság valamennyi szereplője – a termelők, az élelmiszergyártók és a kereskedők – számára egyaránt hasznos tájékoztatásul szolgálhatnak.
SZAKTANÁCSADÓK FIGYELEM! - NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA ÁLTAL AJÁNLOTT RENDEZVÉNY! 4-4 pont kapható az eseményen való részvételért. (A kredit pont érvényesítéséhez mindkét nap külön regisztráció szükséges a helyszínen!)
Az előadás címe: nettó befizetők a nettó kedvezményeztetek ellen. A színdarab minden hetedik évben a közönség elé kerül. Most azonban van néhány egyedi vonása a darabnak: a szereplők száma a britek távozásával 27-re csökkent - vezeti fel cikkét a handelsblatt.com.
Az ismert lap megjegyzi, az államfők elsődleges célja nem is a megegyezés volt, hanem annak demostrálása saját népük felé, hogy egy jottányit sem engednek a követeléseikből. A tárgyalások 30 órán át zajlottak - eredménytelenül -, holott az országok büdzséjéhez mérten nevetségesen alacsony befizetendő összegről, 1 százalék körüli közös költségről volt szó. A dolog azért sem érthető - írja a lap -, mert az unió finanszírozási kereteit tekintve végülis egyetért az összes tagállam: a közösség dűlőre jutott abban, hogy a mezőgazdaság és a vidék felzárkóztatása teszi ki a büdzsé mintegy harmadát, ami a javaslat szerint 700 milliárd eurós tételt jelent. Kutatás-fejlesztésre 84 milliárd euró, digitalizációra pedig 6,8 milliárd euró jutna. A prioritások súlyozása ellen senki nem emelt kifogást az EU-csúcson.
Az agráriumra szánt hagyományosan magas (bár csökkenő) költségvetési részarány nem jelenti azt, hogy a múltban ragad a támogatáspolitika: 2027-ig környezetbarátabb technológiák és az okosfarm támogatása kerül előtérbe. Hozzátesszük: a lett tárgyalófél szerint sokkal könnyebben elfogadnák az agrárium támogatására jutó lényegesen kisebb összeget, ha az egy hektárra jutó alaptámogatás azonos lenne valamennyi tagállamban. Ha a keleti blokk már nem érdemel extra felzárkóztatási pénzeket, akkor nem érv az sem, hogy keleten lényegesen olcsóbb termelni (pl. a munkaerőköltség miatt).
Európa nyugati fele eközben arra koncentrál, hogy az uniós pénzek ne magánzsebeket tömjenek ki Kelet-Európában. Elismerik ugyanakkor, hogy vannak e téren rossz hagyományokkal rendelkező nyugati országok is. Olaszország évtizedeken át eurómilliárdokat kaszált az elmaradottabb déli régió felzárkóztatására, aminek semmi szemmel látható eredménye nem lett. Mivel erős a gyanú, hogy a korrupció és a civil kontroll meglazulása kéz a kézben járnak, komoly a szándék, hogy a támogatások kifizetését jogállamisági feltételekhez kösse Brüsszel. Ez sokkal nagyobb változást hoz majd az elérhető uniós források mennyiségét tekintve, mint az egy százalékos hozzájárulás után írt második vagy harmadik tizedesjegy.
Címlapkép: shutterstock
