A Takarék AgrárTrend Index értéke a 48 pontos skálán 2020 harmadik negyedévének végén 30,5 pontra emelkedett, ami három ponttal magasabb az előző negyedévinél. A várakozások szinte kivétel nélkül minden termékpályán emelkedtek, a leginkább pesszimisták továbbra is a baromfi termékpálya szereplői, viszont jelentős javulás látszik az év előző negyedévéhez képest. Csökkenő trend a sertés termékpályán látható, amelynek piaci viszonyait továbbra is az ASP alakítja. A szőlő-bor termékpályán tapasztalt korábbi bizonytalanságot, a belföldi turizmus harmadik negyedévi felpörgése jelentősen javította. Emellett a szántóföldi növénytermesztőknél a tavaszi aszály a vártnál kisebb mértékű terméskiesést okozott, így 4-5 pontos emelkedést hozott az elmúlt negyedév.

Forrás: Takarékbank Agrárcentrum

A Takarékbank agrárügyfeleinek szeptember végi megkérdezése alapján készült összegzésben a hitelintézet agrárelemzői megállapították, hogy a gyengülő forintárfolyam -azon inputanyagok esetében, amelyek jellemzően importból beszerezhetők - 5-10 százalékos drágulást okozott, viszont az exporttermékeknél ugyanez magasabb bevételt jelent, amely enyhén javítja az érintett termékpályák jövedelmezőségét. A tavaszi fagykárok a gyümölcstermelők esetében jelentős terméskiesést okoztak, amit az átlagosnál magasabb felvásárlási ár bevételi oldalon csak részben tudott kompenzálni. A zöldségtermesztők több esetben átalakult kereskedelmi csatornákról számoltak be, az élelmiszer kiskereskedelmi szereplők a fentebb már említett gyenge forintárfolyam miatt csökkent importáru mennyiségről beszéltek, ami véleményük szerint, jobb helyzetbe hozta a hazai termelőket. A tojáságazatban továbbra is kielégítő felvásárlási árakról és keresletről számoltak be az ügyfelek. Miután az élelmiszer kiskereskedelmi forgalom nagyobb részben kompenzálta a vendéglátóhelyek bezárásával együtt járó keresletcsökkenést, továbbá július-augusztus hónapokban a belföldi turizmus is magasabb forgalmi adatokat mutatott az előző évinél, a Takarékbank agrárelemzői javították a 2020-as év kibocsátási várakozásait.

Eltérő várakozások, felértékelődő integrációs kapcsolatok

A vizsgált termékpályák - a sertéságazat kivételével - rendre javuló trendet mutatnak. Ami kifejezetten bizakodásra ad okot az az, hogy a leginkább pesszimista hangulatot mutató baromfiszektor is csupán 4 ponttal van lemaradva a teljes agrárium indexértékétől. Magyarország 2020. szeptemberében megkapta a madárinfluenza mentes státuszt, s fontosabb távol-keleti piacunk, Japán is feloldotta az import tilalmat október 8.-án, ugyanakkor továbbra is jelentős felhalmozott készletekről számoltak be a megkérdezettek, ami kissé túlkínálatos piacot mutat és ez alapvetően a feldolgozói árakban is megmutatkozik.

A szőlő-bor termékpályán volt szükség a leggyorsabb alkalmazkodásra: számos szereplő nyitott, akár közvetlenül is a kiskereskedelem irányába, és sok borászat indította el a közvetlen online értékesítési csatornáit. A lédig borokat előállító pincészetek megnövekedett keresletről és a korábbinál magasabb árakról számoltak be, továbbá a gyenge forintárfolyam jótékonyan hatott az ágazat jövedelmezőségére, a zöldszüret adta lehetőséget leginkább a tokaji borvidéken használták ki a szőlősgazdák.

A tejágazatban kielégítő átvételi árakat látunk nyerstej esetében, a megnövekedett hazai feldolgozó kapacitások pedig olyan értelemben hatottak pozitívan az ágazatra, hogy az esetlegesen szűkölő exportlehetőségeket a termelők fel tudták váltani hazai kapcsolatokkal. A húsmarha termékpálya szereplői alapvetően a kedvező árfolyamhatásokat élvezik, nem mutatnak számottevő keresletcsökkenést (egyelőre). A szántóföldi növénytermesztők rendre dráguló inputanyagokról számoltak be, azonban a tavaszi aszály kisebb mértékű terméskiesést okozott, amihez jó belföldi- és értékesítési árak párosulnak, így ezen termékpályákon átlag feletti pontértéket látunk.

Forrás: Getty Images

A legnagyobb termékpálya indexben történt csökkenést a sertés esetében látjuk, melyet a 2020. szeptember 10.-i német ASP bejelentés okozott, amelynek velejárója a Kína oldaláról érkező import tilalom. Az átvételi árakban ez egyelőre cca. 10 százalékos csökkenést okozott, azonban alapvetően is nyomott átvételi árakat láthatunk a piacon, amely a németországi Tönnies vágóhíd átmeneti bezárásának következménye, továbbá a megváltozott kereslet-kínálati viszonyoké. Az, hogy a megváltozott piaci körülményekhez a sertéspiac, hogyan alkalmazkodik, még a jövő kérdése, mindenesetre átmenetileg markáns változásoknak lehetünk szemtanúi.

A harmadik negyedévi felmérésnek talán a legfontosabb üzenete az integrációs kapcsolatok felértékelődése. A pandémia következtében kialakult bizonytalan piaci helyzetekhez a kistermelők önmagukban kevésbe tudtak volna alkalmazkodni: a több esetben éves keretszerződésben rögzített input-output árak a kis- közepes termelőknek kiszámíthatóságot biztosítanak, ami jelen piaci helyzetben talán a legfontosabb. Persze kérdés, hogy a következő évi szerződések milyen feltételeket fognak biztosítani, azonban a 2020-as év eddigi eseményei rámutattak, hogy mennyire jótékonyan tud hatni a teljes magyar agráriumra, ha egy-egy termékpályán szoros integrációs kapcsolatokat látunk, megítélésünk szerint ez lehet a kulcsa annak, hogy a teljes magyar agrárium továbbra is ütésálló legyen a hirtelen bekövetkező piaci sokkokkal szemben.