Magyarok tömegei járnak ide hetente: rengetegen vásárolnak ezeken a piacokon

A koronavírus-járvány sem viselte meg a hagyományos piacokat Magyarországon. Noha a pandémia kitörésekor és a járvány első hulláma alatt az elrendelt intézkedések - mint például a vásárlási sávok meghatározása vagy a létszámkorlátozások - miatt átmenetileg csökkent a piacokra látogató vásárlók száma, mostanra azonban úgy látszik, a piacok élete szinte teljesen visszaállt a 2020 előtti szintre. De vajon változtak-e a vásárlói szokások, és ha igen hogyan? Mi a helyzet az eladókkal? Az Agrárszektor erről kérdezte meg az ország több hagyományos piacát.

Agrárszektor 2022 konferencia

Jövő héten érkezik az idén 10 éves Agrárszektor konferencia, a hazai agrárium kiemelkedő kétnapos szakmai eseménye Siófokon! Gazdálkodók, döntéshozók, véleményformálók, vállalati csúcsvezetők, élelmiszeripari szakértők, államigazgatási topvezetők egy helyen, egy időben az agrárium csúcstalálkozóján! 

A hagyományos piacok megkerülhetetlenek Magyarországon, a lakosság jelentős része innen szerzi be a friss zöldséget és gyümölcsöt és az olyan, jellemzően kis- és őstermelők által előállított termékeket, mint például a méz, a tojás vagy a savanyúságok. De ezek a létesítmények nagyobb vállalkozások számára is helyet biztosítanak, így a hentesek és húsáruboltok ugyanúgy megtalálhatók itt, ahogy a tejet és tejtermékeket, bort vagy akár élő halat kínáló helyi, vagy környékbeli cégek. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Piackeresőjének rövid definíciója szerint a hagyományos piacok "olyan épületet, épületegyüttest vagy területet jelentenek, ahol állandó vagy rendszeres jelleggel többen és általában napi, esetenként heti rendszerességgel folytatnak kiskereskedelmi tevékenységet". Az Agrárszektor arról kérdezte meg a hagyományos piacokat, hogy milyen változásokat hozott a létesítmények életében a koronavírus-járvány, és a pandémia kitörése óta hogyan alakult a vásárlók és az eladók magatartása.

A zalaegerszegi Napi élelmiszerpiac és vásárcsarnokért felelős Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Vásárcsarnok Gazdálkodási Szervezet igazgatója, Horváth István kérdésünkre elmondta, hogy az elmúlt két évben érezhető visszaesés történt a piac látogatóinak számában, a korábban piacra járók, a törzsvásárlói kör tagjai közül sokan a korlátozások feloldása után is távol maradnak. Emellett az idősebbek is visszafogottabban jönnek a piacra. A szakember ugyanakkor rámutatott, hogy - noha a vásárlók kevesebbet járnak a piacra - mennyiségileg többet vásárolnak, és céltudatosabbak lettek. Horváth István azt is elárulta, hogy a piacon értékesítő őstermelők és vállalkozások számát különösebben nem érintette a pandémia, kevesebben egészen biztosan nem lettek, sőt, új és fiatal termelők is megjelentek, akik különleges, szezonális termékeket árulnak. Ami a piac forgalmának alakulását illeti, Horváth István úgy fogalmazott, hogy nehéz bármit is mondani, mivel a kormányzati döntés értelmében nem emelhettek árakat, így ők most nehezebben jönnek ki a beszedett helypénzekből. A szakember kiemelte azt is, hogy a helyek el vannak adva, olyan mértékű csökkenés nem történt, hogy üres standok legyenek a piacon. Eredményességi csökkenés van, mert bevételt nem tudnak növelni, a kiadások pedig egyre nőnek.

A Békéscsabai Piac és Vásárcsarnokot üzemeltető Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. üzletágvezetője, Zsadon Endre az Agrárszektornak elmondta, hogy a koronavírus-járvány alatt nem tapasztaltak jelentős visszaesést a forgalomban. A piac szabadtéri jellegű, így ezeken a részeken nem volt érezhető forgalomcsökkenés a pandémia hullámai alatt. A létszámkorlátozások betartatása és betartása az üzemeltetőre ugyan többletfeladatot rótt, de a vásárlók szemszögéből nagy változások nem voltak érezhetőek. A szakember beszélt arról is, hogy tőlük nem mentek el árusok, sőt, jönnének újak is, csak épp nincs hely. De már elkezdődött egy 8 milliárd forintos beruházás a Modern Városok Program részeként, amely miatt a piac egyik fele átmenetileg meg fog szűnni, illetve az építési munkálatok befejezéséig a fejlesztés egy korábbi ütemében elkészült parkolóház földszinti részén fog üzemelni. A piac forgalmát illetően Zsadon Endre elmondta, hogy az lényegében nem változott, a primőr termékeknél mindig van egy hullámzás, de az állandó termékek esetében azt lehet mondani, hogy minden rendben volt, az árusok jöttek és forgalmaztak, a vevők pedig jöttek és vásároltak.

A salgótarjáni Vásárcsarnokot üzemeltető Salgótarján Megyei Jogú Város Csarnok és Piacigazgatósága kérdésünkre elmondta, hogy mostanra már ők sem érzik a változást a vásárlók számában, jóformán ugyanannyian látogatják a piacot, mint a járvány előtti időszakban. Talán csak a pandémia első hulláma idején, amikor vásárlási idősávokat határoztak meg, akkor éreztek csökkenést a látogatók számában, de mostanra ez már rendeződött. Az árusok terén hasonló a helyzet, egy-két kivételtől eltekintve állandó a létszám. Sajnálatos módon volt olyan kereskedőjük, aki a járvány következtében életét vesztette, de ezekre az esetekre az a jellemző, hogy a család folytatja a tevékenységet. Ahogy a megkérdezett szakember fogalmazott, ők leginkább a parkolási számok alapján tudnak következtetni a piac forgalmára, és ezek alapján azt mondhatják, hogy nem változott semmi. Az persze előfordulhat, hogy egy hentes vagy egy zöldségtermelő mást érzékel ebből, de ezt a piac igazgatósága nem tudja megmondani. Ami bizonyos, hogy szinte ugyanannyi vállalkozójuk és őstermelőjük van, mint korábban.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2022
Jubilál a hazai agrárium hagyományos, év végi csúcsrendezvénye
EZT OLVASTAD MÁR?