2022. április 10-én újabb azonnali jogvédelem iránti kérelmet terjesztett elő a Nitrogénművek Zrt. a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) tavaly októberben kiszabott rekordösszegű, 11 milliárdos bírsága ellen - írta meg a Magyar Nemzet a Mediaworks Hírcentrumának információi alapján. Az értesülést a Fővárosi Törvényszék is megerősítette. A milliárdos Bige László cégcsoportját azért marasztalta el a GVH, mert más piaci szereplőkkel együtt éveken keresztül jogsértően törekedett a verseny korlátozására a hazai műtrágyapiacon. A kartellezéssel drasztikusan növelték a műtrágya árát, ami súlyos károkat okozott a gazdáknak.

A portál érdeklődésére a Fővárosi Törvényszék közölte: tekintettel arra, hogy az azonnali jogvédelem iránti kérelem üzleti titkot tartalmaz, így annak tartalmáról nem adhatnak tájékoztatást. Annyit azonban elmondtak, hogy az üzleti titkot is tartalmazó kérelem kiadásához az alperes részéről titoktartási nyilatkozat bekérése vált indokolttá. Kizárólag ezen nyilatkozat megérkezését követően válik kiadhatóvá a felperes üzleti titkot tartalmazó azonnali jogvédelem iránti kérelme, amelyre az alperes rövid határidő mellett tehet majd észrevételt. A törvényszék csak ezt követően tud döntést hozni az azonnali jogvédelem iránti kérelemről. A döntéssel szemben a törvény fellebbezési jogot biztosít.

A Fővárosi Törvényszék azt is elmondta, hogy a bíróság felperesi kérelemre elrendelheti a közigazgatási határozat halasztó hatályát. Ez azért is lényeges kérdés, mert a GVH április 8-án végrehajtási eljárás megindítását kezdeményezte Bige László cégcsoportja ellen, miután a Kúria elutasította a vállalat első, azonnali jogvédelemre irányuló beadványát, ugyanis nem látták igazoltnak, hogy a cégek működése valóban ellehetetlenülne. Bige Lászlóék még aznap jelezték, hogy a döntés ellen egy új azonnali jogvédelem iránti kérelmet fognak benyújtani.

Vallott a Nitrogénművek a milliárdos gigabírságról: meglepő részletek láttak napvilágot

Nem csillapodik a Bige-ügy.

A Nitrogénművek csoportnak így a versenyhatósági döntés érdemi felülvizsgálatának menetétől függetlenül, haladéktalanul be kellene fizetnie a bírság teljes összegét, valamint az eredeti, tavaly őszi fizetési határidő óta felgyülemlett késedelmi pótlékot. Ez mostanra mintegy 300 millió forintot tesz ki, és a bírság teljes befizetéséig tovább fog növekedni.

Az újabb beadvánnyal nyilvánvalóan az a célja a műtrágyakirálynak, hogy időt nyerjen, abban bízva, hogy a bíróság a GVH határozatának tartalmi vizsgálata során számára kedvező döntést hozhat, vagy legalább érdemben csökkentheti a bírság összegét. A már második alkalommal benyújtott azonnali jogvédelem azonban csak akkor eredményezheti a fizetési kötelezettség halasztását, ha a bíróság valóban megalapozott veszélynek ítéli meg a cég ellehetetlenülését. Amennyiben ezt az újabb beadványt is elutasítja a bíróság, akkor a további jogi eljárásoktól függetlenül azonnal végrehajtható a teljes bírság összege. A Magyar Nemzet értesülései szerint a Nitrogénművek eddig csupán a bírság összegének öt ezrelékét fizette be az államkincstárnak, azt is több részletben.

Mi is történt valójában?

Emlékezetes, hogy a Gazdasági Versenyhivatal még tavaly októberben 14,1 milliárd forintos büntetést szabott ki a Bige László nevével fémjelzett Nitrogénművek cégcsoportjának hat érintett vállalkozására. A GVH szerint az érintett műtrágyagyártó és -forgalmazó vállalkozások jogsértő módon meghatározták viszonteladóik számára a termékeik végfelhasználói árait, sőt azt is, hogy mely vevők felé értékesíthetik tovább őket. A cégcsoport emellett a külföldről történő beszerzés korlátozása érdekében jelentős évi minimum-vásárlásmennyiséget, illetve kizárólagosságot írt elő viszonteladóinak.

A műtrágyakartell esetében a forgalmazói árverseny visszaszorítása miatt a hazai gazdák a tiszta versenyhelyzetben érvényesülő árhoz képest magasabb árakkal szembesülhettek. Mivel a műtrágya a mezőgazdaságban a szántóföld tápanyag-utánpótlása szempontjából meghatározó jelentőségű, a jogsértés hatásai a termelők költségeinek növelésével tovább gyűrűzhettek az élelmiszerpiacra, károsítva ezzel a magyar fogyasztókat. A GVH akkori tájékoztatása szerint a Nitrogénművek Zrt. és a hozzá kapcsolódó cégcsoport végig tagadta a kartellezést, két másik érintett vállalkozás azonban együttműködött a vizsgálat során, elismerve a jogsértést.

Több eljárás is folyik Bige László ellen

A kartellezési botrány mellett más ügyben is bírósági eljárás zajlik Bige László ellen. 2020 decemberében vesztegetés és hűtlen kezelés alapos gyanújával vették őrizetbe a milliárdost, a bíróság azonban nem tartotta indokoltnak az előzetes letartóztatást, ezért 2021. április 17-ig elrendelték Bige bűnügyi felügyeletét. A vád szerint 2011 és 2018 között az utasítására a cég által gyártott termékek egy részét valótlanul selejtesnek minősítették, és leértékelt áron adták el kereskedőknek. Az egyik ilyen kereskedő cégében Bige szintén résztulajdonos. Ezután a kereskedők az értékcsökkentett termékeket piaci vagy ahhoz közeli áron értékesítették. Az ügyészség szerint Bige az egyik kereskedővel megállapodott abban is, hogy az így keletkezett vételár-különbözet egy részét a kereskedő készpénzben visszaadja neki. Így a gyanúsított több mint nyolcszázmillió forintot vett át 2011 és 2016 között a kereskedőtől. Az ügyészség szerint a gyanúsított a saját cégének közel kétmilliárd forint kárt okozott azzal, hogy arra utasította alkalmazottjait, a cég termékeit valótlan okokra hivatkozva selejtesnek minősítsék, és emiatt alacsonyabb áron értékesítsék a kereskedőknek.

(A cikkben szereplő képek az MTI/Balázs Attila tulajdonát képzik.)