Teljesen megváltozhat a növénytermesztés Magyarországon: ezt nem lehet megúszni

agrarszektor.hu
Magyarországon 2021-ben hektáronként átlagosan 1393 m3 vizet használtak a gazdálkodók, 23 százalékkal többet, mint 2020-ban, amennyiben öntözték a területüket. Nagy volt a szórás régiónként: a Dél-Alföldön egy hektáron átlagosan az országos átlagnál 14,9 százalékkal több vizet használtak fel öntözésre, ezzel szemben Észak-Magyarországon kevesebb vizet használtak fel hektáronként, mint az országos átlag harmada. Az öntözött terület közel kilenctizedét 2021-ben is felszíni vízzel öntözték a gazdálkodók (hasonlóan a 2020-as értékhez), és csupán 12 százalékát felszín alattival. A kiöntözött vízmennyiség kétharmadát esőztető öntözőberendezéssel juttatták ki: a teljes vízmennyiség 47,4 százalékát lineár öntözőberendezéssel, 8,8 százalékát csévélődobossal és 10,8 százalékát körforgó rendszerűvel - derült ki az Agrárközgazdasági Intézet legfrissebb jelentéséből.

Közel egytizedével nőtt az öntözött területek nagysága Magyarországon egy év alatt, míg az öntözésre felhasznált vízmennyiség több mint harmadával emelkedett. Az AKI Agrárstatisztikai Információs Rendszerének (ASIR) legfrissebb elemzése alapján a gazdálkodók 2021-ben 85 031,5 hektáron összesen 118,4 millió m3 vizet használtak fel öntözésre. Az öntözésfejlesztés, és az öntözött területek növelése ugyanis napjaink egyik legjelentősebb feladata, hiszen az elmúlt évek időjárási trendjei (növekvő hőségnapok, emelkedő átlaghőmérséklet, csökkenő csapadékmennyiség, stb.) mind ebbe az az irányba nyomják a növénytermesztési ágazat szereplőit. A kormány is erősen propagálja ezeket a beruházásokat, az öntözéses növénytermesztést segítő intézkedések sorát hozta az elmúlt évek során.

2021-ben is komoly mértékben befolyásolta az időjárás a mezőgazdaságban a növénytermelési ágazat növénykultúráinak hozamait. A helyi károk és az aszály intenzitása évről évre egyre növekszik, ami az időjárás szélsőséges jellegének fokozódását is mutatja. 2021-ben a nyár folyamán komoly hőségperiódusok voltak tapasztalhatóak tavaly, hőségnapból országos átlagban a normálnál (29 nap) jóval többet, 42 napot mértek. A forró napok száma országos átlagban a normálnál (3 nap) 5 nappal több volt. 2021 nyarán az Alföld déli részén, Békés megyében 30-35 hőhullámos nap fordult elő, de volt olyan hely is, ahol összesen 66 hőségnapot jegyeztek fel. A tavalyi év során az országos évi csapadékösszeg 2021-ben 514 mm volt, ami 101 mm-rel kevesebb az előző évhez képest. A 2021-es évben négy hónapban hullott az átlagosnál több csapadék, a legszárazabbnak március, június, szeptember és október hónapok bizonyultak, amikor a havi csapadékösszegek több mint 50%-kal elmaradtak a sokéves átlagtól. A 2021-es év júniusa extrém száraz időjárású volt, 1901 óta a legszárazabb, ráadásul szélsőségesen alakult a kevés csapadék területi és időbeli eloszlása is. A júniusi csapadékösszeg országos átlagban 16,2 mm volt, amely a sokévi átlagnak mindössze a 23%-át tette ki. A nyár folyamán heves záporok, zivatarok és forró időszakok váltották egymást. Júliusban különösen csapadékos időjárás jellemezte a Dráva menti síkságot, a Kisalföldet és a főváros térségét. Az ország nagy részén az évi csapadékösszeg 350-550 mm között alakult, térbeli eloszlása részben tükrözte a domborzati adottságok hatását. A délnyugati határszélen és az ország északnyugati területein hullott a legtöbb csapadék, itt előfordultak 600 mm-t meghaladó területek is. Legszárazabb az Alföld volt, ahol 350-450 mm között alakult az éves csapadékmennyiség.

A kialakult helyzet hatására 2021-ben július 1-től október 31-ig kihirdették a rendkívüli öntözési vízhasználatot, amely csak tartósan vízhiányos időszakban áll a gazdálkodók rendelkezésére. A termelők bejelentése alapján közvetlenül felszíni vízből legfeljebb egy hónapig (maximum 120 mm/hektár vízmennyiséggel) és 100 hektár alatti területen történhet így öntözés. A tartósan vízhiányos időszakban a vízhasználó bejelentése alapján, vízjogi engedély nélkül, egy alkalommal rendkívüli öntözési célú vízhasználat lehetséges, amely nagy segítség lehet a termelőknek többek közt a kelesztő öntözésnél. A mezőgazdasági termelők terheinek csökkentése érdekében a kihirdetett tartósan vízhiányos időszakban az öntözési, halgazdálkodási és rizstermelési vízhasználat vízmennyisége után nem kellett a vízhasználónak vízkészletjárulékot fizetni. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) adatai szerint 2021-ben a kihirdetett időszakra 1849 hektárra érkezett rendkívüli vízigény, 738,6 ezer m3 vizet öntöztek ki a termelők a vízszolgáltató művek közreműködésével, ez 2,5-szer volt több, mint amennyit 2020-ban használtak fel öntözésre.

A beérkezett adatok szerint a vízjogilag engedélyezett öntözhető területek (174 210 hektár) közel háromnegyede az Alföldön található. Jász-Nagykun-Szolnok (33 558 hektár) és Békés megyében (30 015 hektár) a vízjogilag engedélyezett öntözhető terület önmagában is kismértékben maradt el az Alföldön kívüli 5 régió összesített, teljes, legálisan öntözhető területétől (42 427 hektár). Az Alföldön megyénként átlagosan 21 964 hektár vízjogilag engedélyezett terület volt, viszont Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 12 027 hektárja erősen elmaradt az átlagtól. Az öntözésnél a legkisebb szerep továbbra is Nógrád megyének jutott, ahol a 200 hektárt minimálisan haladja meg a vízjogilag engedélyezett öntözhető terület (210 hektár) nagysága. A beérkezett adatok alapján az üzemre engedélyezett éves vízmennyiség 591,6 millió m3 volt Magyarországon a 2021-es évben, ennek több mint háromnegyede szintén az Alföldre esett. Az Alföldön az üzemre engedélyezett éves vízmennyiség megyei átlaga 70,5 millió m3 azzal együtt, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében ez az érték az országos megyei átlagos vízmennyiséget sem érte el.

Megöntözött terület és kiöntözött vízmennyiség

A beérkezett adatok alapján országos szinten az üzemre engedélyezett éves vízmennyiség (a halastavakkal együtt) megyénként átlagosan 29,6 millió m3 volt, de három megyében a 2 millió m3-t sem érte el: Nógrád megye (197,6 ezer m3 ), Veszprém megye (1703,8 ezer m3 ) és Vas megye (1452,9 ezer m3 ). A kiöntözött vízmennyiség halmozott érték, vagyis az öntözési idény kezdetétől a végéig öntözésre felhasznált vízmennyiséget jelenti. A vizsgált évben, a beküldött adatok alapján a gazdálkodók (a halastavak adatai nélkül) 85 031,5 hektáron összesen 118,4 millió m3 vizet öntöztek ki 2021-ben. Ez azt jelenti, hogy az öntözött terület 10%-kal nőtt, az öntözésre használt víz pedig 35,3%-kal volt több, mint 2020-ban. A megöntözött terület 82,2%-a az Alföldön található, ahová a kiöntözött vízmennyiség 86,8%-a is jutott. A további öt régióban 1488,7 és 5209,7 hektár közötti területen folyt öntözési tevékenység, átlagosan 3,1 millió m3 vizet felhasználva. Az adatgyűjtés alapján Közép-Magyarországon a kijelölt és választ adó termelők által művelésbe vont területek több mint 33%-áát, Észak-Alföldön több mint 25%-át öntözték a gazdálkodók, míg Közép-Dunántúlon a megművelt területek kevesebb mint 2%-án (ez az érték jellemző országosan az öntözésbe bevont területek arányára) használták ki ezt a lehetőséget. A beérkezett adatok szerint az engedélyezett területekhez viszonyítva kedvezőbb képet kapunk, mivel 2 régióban az engedélyezett terület több mint 50%-án öntöztek, további 4 régióban közel 40%-án, viszont a régiók között sereghajtóként Közép-Magyarország végzett, ahol az engedélyezett terület negyedét sem érte el a megöntözött terület aránya a beküldött adatok alapján. Az adatszolgáltatók jelentései alapján hazánkban 2021-ben hektáronként átlagosan 1393 m3 vizet használtak a gazdálkodók, 23%-kal többet, mint 2020-ban, amennyiben öntözték a területüket. Nagy volt a szórás régiónként: a Dél-Alföldön egy hektáron átlagosan 1600 m3 vizet öntöztek ki, ami az országos átlagnál 14,9%-kal több, ezzel szemben Észak-Magyarországon kevesebb vizet használtak fel hektáronként, mint az országos átlag harmada.

Az öntözővíz eredete és kiadagolásának módja

Az öntözött terület közel 90%-át 2021-ben is felszíni vízzel öntözték a gazdálkodók, hasonlóan a 2020-as értékhez, és csupán 12%-át felszín alattival. Az öntözővíz eredete szerint mindössze 381 hektáron használtak parti szűrésű vizet, amelynek közel harmadát az Alföldön öntözték ki. Az adatszolgáltatói visszajelzések alapján a kiemelt növényeken kívül (rizs, kukorica, csemegekukorica, és egyéb szántóföldi növények) öntöztek többek közt hagymát, petrezselymet, spárgát, sütőtököt, bodza- és dióültetvényeket is. A beérkezett adatok alapján esőztető öntözőberendezéssel biztosították a vizet a megöntözött területek 88,7%-án (62 158 hektáron) 2021-ben. Az esőztetőn belül a legelterjedtebb kiadagolási mód hazánkban a lineár öntözőberendezés, 64,8%-kal. Csévélődobos öntözőberendezést a megöntözött területek 16,3%-án, körforgósat pedig 14,9%-án használtak a termelők. Az egyéb kategóriába a mikroszórófejes, a barázdás, a sávos, a zárt vezetékes és a felszín alatti kiadagolási módok tartoznak, amelyeket az öntözött területek 1,2%-án használtak 2021-ben.

A gazdálkodók a kiöntözött vízmennyiség kétharmadát esőztető öntözőberendezéssel juttatták ki: a teljes vízmennyiség 47,4%-át lineár öntözőberendezéssel, 8,8%-át csévélődobossal és 10,8%-át körforgó rendszerűvel. A jellemzően rizsföldeken használt árasztó öntözés az összes kiöntözött vízmennyiség 28,7%-át adta. Az egyéb öntözési módokkal a kiöntözött vízmennyiség mindössze 0,6%-át juttatták ki a földekre a termelők 2021-ben.

Címlapkép: Getty Images
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2022
Jubilál a hazai agrárium hagyományos, év végi csúcsrendezvénye
EZT OLVASTAD MÁR?