Hihetetlen, de igaz: ennyi vizet öntöznek el valójában a magyar földeken

Hihetetlen, de igaz: ennyi vizet öntöznek el valójában a magyar földeken

A vízjogilag engedélyezett öntözhető területek közel háromnegyede az Alföldön található. Az térség mindkét régiójának (Észak- és Dél-Alföld) öntözhető területe önmagában is meghaladja a további 5 régió összesített, teljes, legálisan öntözhető területét. 2022-ben, a beküldött adatok alapján a gazdálkodók (a halastavak adatai nélkül) közel 100 ezer hektáron több, mint 158 millió köbméter vizet öntöztek ki, ami így a területnél 17,4 százalékkal, a vízmennyiség esetében 33,8 százalékkal haladta meg az előző évit. A megöntözött terület 85,2 százaléka az Alföldön található, ahová a kiöntözött vízmennyiség 88 százaléka jutott. Ajelentések alapján hazánkban tavaly hektáronként átlagosan 1586,6 köbméter vizet használtak a gazdálkodók, 13,9 százalékkal többet, mint 2021-ben.

Rangos agrárdíjak az Agrárszektor Konferencián!

A Portfolio Csoport az idén 12. alkalommal rendezi meg siófoki Agrárszektor Konferenciáját, amely az ágazat egyik legnagyobb és legjelentősebb szakmai eseményének számít. A december 4-5-i kétnapos rendezvényen immár 10. alkalommal adjuk át 9 kategóriában rangos agrárdíjainkat, amelyekre az ágazat bármely kiemelkedő szakmai munkát végző szereplője pályázhat, illetve nevezhető.

Nevezzen szeptember 15-ig!

2022-ben az öntözött terület több mint 85%-át felszíni vízzel öntözték a gazdálkodók - hasonlóan a 2021-es értékhez - és csupán 13,7%-át felszín alattival. A megöntözött területek mintegy 91%-án esőztető öntözőberendezéssel biztosították a vizet, ezen belül a 63,4%-kal a legelterjedtebb kiadagolási mód hazánkban a lineár öntözőberendezés volt - olvasható az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) legfrissebb jelentésében. A magyar gazdák a kiöntözött vízmennyiség háromnegyedét esőztető öntözőberendezéssel juttatták ki: a teljes vízmennyiség 56,5%-át lineár öntözőberendezéssel, 13%-át csévélődobossal és 10,2%-át körforgó rendszerűvel.

2022-ben az időjárás nagy hatással volt a szántóföldi növénytermesztésre

Az időjárás tavaly is nagy hatással volt a mezőgazdaságban a növénytermelési ágazat növénykultúráinak hozamaira. A jelentés szerint ugyanis egyre gyakoribbak a helyi jellegű károk és az aszály intenzitása is évről évre egyre erősebb, ami az időjárás szélsőséges jellegének fokozódását mutatja. Az országos középhőmérséklet 2022-ben 1,1 Celsius-fokkal múlta felül az 1991-2020-as éghajlati normál átlagot, és 11,83 Celsius-fokos középhőmérsékleti értéket hozott, amivel az elmúlt 122 év 3. legmelegebb éve volt. A nyár folyamán komoly hőségperiódusokat tapasztalhattunk 2022-ben, hőségnapból - amikor a hőmérsékleti maximum elérte, vagy meghaladta a 30 fokot - országos átlagban a normálnál (29 nap) jóval többet, 48 napot mértek. Ez 2021-ben még csak 42 nap volt. A forró napok száma - amikor a napi csúcshőmérséklet elérte, vagy meghaladta a 35 fokot - országos átlagban a normálnál (3 nap) 8 nappal volt több, miközben 2021-ben még csak 5 nappal haladta meg a normál értéket.. 2022 nyarán az Alföld jelentős részén 30-35 hőhullámos nap fordult elő, még ennél is több (35-40 nap) volt Csongrád-Csanád vármegyében.

A 2022-es nyár legmagasabb hőmérsékletét (41,5 Celsius-fokot) július 23-án Kiskunfélegyházán mérték, az országos évi csapadékmennyiség 497 mm volt 2022-ben, ami további 17 mm-rel kevesebb az előző aszályos évinél. A 2022-es évben nyolc hónapban hullott az átlagosnál kevesebb csapadék, a legszárazabb hónapoknak a január, a február, a május, a július és az október bizonyultak, ilyenkor ugyanis több mint 50%-kal maradtak el a havi csapadékösszegek a sokéves átlagtól.

A legnagyobb negatív anomália az Alföld középső részén adódott, itt kisebb foltokban az átlagos csapadékmennyiség 50-60%-a, míg nagyobb területen 60-70%-a hullott le csapadékként az év során. Az elmúlt százhúsz év egyik legszárazabb évén vagyunk túl, ugyanis a 2022-es nyár bizonyult a legmelegebbnek 1901 óta.

Tavaly ki kellett hirdetni a rendkívüli öntözési vízhasználatot is

A szárazság mérséklése érdekében a gazdák 2016 óta kaphatnak támogatást az öntözés fejlesztéséhez kapcsolódó tevékenységekhez a Vidékfejlesztési Program keretében. Magyarország öntözéses gazdálkodásról szóló törvénye 2020. január 1-jével lépett hatályba, majd június 29-én megjelent annak végrehajtási rendelete is, mely az adminisztratív teher csökkentésével, az öntözési szolgalom bevezetésével és az öntözési közösségek kialakításának támogatásával komoly előrelépést jelentett a termelők számára. A hidrometeorológiai viszonyok és prognózisok alapján 2022 márciusában a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kezdeményezte a Belügyminisztériumnál a vízhiányos időszakra való tekintettel a rendkívüli öntözési vízhasználat kihirdetését. A tartósan vízhiányos időszak alatt a vízfelhasználó bejelentése alapján, vízjogi engedély nélkül, egy alkalommal rendkívüli öntözési célú vízhasználat lehetőségével élhettek a gazdálkodók.

„A tartósan vízhiányos időszak 2022. március 21. és október 31. között volt érvényben, mely alatt lehetőség nyílt rendkívüli öntözési igények benyújtására. A vízügyi igazgatóságok több, mint 800 darab vagyonkezelői hozzájárulást adtak ki, és összesen 9465 ezer köbméter vízmennyiség került kijuttatásra mintegy 11 ezer hektáron (ez ötszöröse a 2021. évi területnek)” - derült ki az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) jelentéséből. Amennyiben olyan gazdálkodó vette igénybe ezt a lehetőséget, akinek nem volt vízjogi engedélye, az általa végzett rendkívüli mezőgazdasági vízfelhasználás nem kerülhetett bele a 2022. évi 2336-os OSAP eredményei közé.

Ezért a kormány számos lépést tett és szándékozik is tenni annak érdekében, hogy ez az arány a elkövetkező években felfelé mozduljon el, és 2030-ra megközelítőleg 350 ezer hektár felett legyen az öntözött terület hazánkban. A 2022-es aszálykárok után kialakult helyzet miatt a 2023-as évben a gazdálkodókat a kormány kiemelten támogatja, a mezőgazdasági öntözés ingyenes, vagyis ennek költségeit átvállalja a kormány. Az öntözés támogatása, a földek vízmegtartó képességének növelése közös érdekünk, mellyel nem csupán a gazdák munkáját segíti az állam, de mérsékelhetők lesznek a szárazság okozta károk is.

Mit árulnak el a vízjogi engedélyek adatai?

Az AKI a jelentésben kitért arra is, hogy a beérkezett adatok szerint a vízjogilag engedélyezett öntözhető területek (194 948 hektár) közel háromnegyede az Alföldön (Észak-Alföld és Dél-Alföld) található. A vármegyék közül Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében 37 366 hektár és Békés vármegyében 37 355 hektár volt 2022-ben a vízjogilag engedélyezett öntözhető terület. Az Alföld mindkét régiójának öntözhető területe önmagában is meghaladja a további 5 régió összesített, teljes, legálisan öntözhető területét (44 842 hektár).

A beérkezett adatok alapján az üzemre engedélyezett éves vízmennyiség 631,97 millió köbméter volt Magyarországon a 2022-es évben, ennek háromnegyede szintén az Alföldre esett. Az Alföldön az üzemre engedélyezett éves vízmennyiség megyei átlaga 78,2 millió köbméter volt, ami 10,9%-os növekedés 2021-hez képest. Ezt azzal együtt kell nézni, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében ez az érték az országos megyei átlagos vízmennyiséget sem érte el - olvasható a jelentésben.

A rendkívüli öntözés adta lehetőséget, aki tehette, igénybe is vette 2022-ben. Az adatszolgáltatók jelzései alapján ilyen esetekben az engedélyezett vízmennyiséghez képest a tényleges vízfelhasználás igen széles skálán mozgott. Volt, aki 2%-kal haladta meg az engedélyében lévő vízmennyiséget, de akadt olyan is, aki közel négyszeresét öntözte ki a földterületén az engedélyezett mennyiségnek. Az adatszolgáltatók megjegyzései alapján a rendkívüli vízfelhasználással élőkről elmondhatjuk, hogy átlagosan az öntözésre engedélyezett vízmennyiség közel másfélszeresét használták fel ténylegesen a gazdák 2022-ben a terméshozam szinten tartása érdekében a rendkívüli időjárási viszonyok miatt.

Érdekesen alakult a megöntözött területek és kiöntözött vízmennyiség aránya

A beérkezett adatok alapján 2022-ben országos szinten az üzemre engedélyezett éves vízmennyiség (a halastavakkal együtt) vármegyénként átlagosan 31,6 millió köbméter volt, de négy vármegyében a 2 millió köbmétert sem érte el. Ezek Nógrád (203,9 ezer köbméter), Zala (1879,6 ezer köbméter), Heves (1781,7 köbméter) és Vas (825,6 ezer köbméter) vármegyék voltak. A kiöntözött vízmennyiség halmozott érték, vagyis az öntözési idény kezdetétől a végéig öntözésre felhasznált vízmennyiséget jelenti. A vizsgált évben a beküldött adatok alapján a gazdálkodók (a halastavak adatai nélkül) 99 831,7 hektáron 158,4 millió köbméter vizet öntöztek ki, ez a terület 17,4%-kal, a vízmennyiség pedig 33,8%-kal haladta meg az előző évit.

A megöntözött terület 85,2%-a az Alföldön található, és a kiöntözött vízmennyiség 88%-a jutott ide. A további öt régióban 2161,8-4334 hektárnyi területen folyt öntözési tevékenység, átlagosan 3,8 millió köbméter vizet felhasználva. Az adatgyűjtés alapján a Dél-Alföldön a kijelölt és választ adó termelők által művelésbe vont területek közel 30%-át öntözték a gazdálkodók, míg Észak-Magyarországon a megművelt területek 2,4%-án használták ki ezt a lehetőséget, ami csak egyharmada az országosan az öntözésbe bevont területek arányának. A beérkezett adatok szerint az engedélyezett területekhez viszonyítva kedvezőbb a kép, mivel 2 régióban az engedélyezett terület több mint 50%-án öntöztek, további 1 régióban pedig több mint 40%-án. A régiók között sereghajtóként Közép-Magyarország végzett, ahol az engedélyezett terület 30%-át sem érte el a megöntözött terület aránya.

Az öntözővíz eredete és kiadagolásának módja

Az öntözött terület több mint 85%-át 2022-ben is felszíni vízzel öntözték a gazdálkodók (hasonlóan a 2021-es értékhez) és csupán 13,7%-át felszín alattival. Az öntözővíz eredete szerint mindössze 657 hektáron használtak parti szűrésű vizet, amelynek közel harmadát az Alföldön öntözték ki. A beérkezett adatok alapján az esőztető öntözőberendezések biztosították a vizet a megöntözött területek 91%-án (69 038 hektáron) 2022-ben. Az esőztetőn belül a legelterjedtebb kiadagolási mód hazánkban a lineár öntözőberendezés volt, 63,4%-kal. Csévélődobos öntözőberendezést a megöntözött területek 19,6%-án, körforgósat pedig 13,8%-on használtak a termelők. Az egyéb kategóriába a mikroszórófejes, a barázdás, a sávos, a zárt vezetékes és a felszín alatti kiadagolási módok tartoznak, amelyeket az öntözött területek 1,4%-án használtak az elmúlt évben.

A gazdálkodók a kiöntözött vízmennyiség háromnegyedét esőztető öntözőberendezéssel juttatták ki: a teljes vízmennyiség 56,5%-át lineár öntözőberendezéssel, 13%-át csévélődobossal és 10,2%-át körforgó rendszerűvel. A jellemzően rizsföldeken használt árasztó öntözés az összes kiöntözött vízmennyiség 13%-át adta. Az egyéb öntözési módokkal a kiöntözött vízmennyiség mindössze 0,9%-át juttatták ki a földekre a termelők 2022-ben

- derült ki az AKI jelentéséből.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Támogatott tartalom

Kramer szerviz KITE alapokkal (x)

A gépek megítélését a műszaki tartalmon túl nagyban meghatározza, hogy karbantartás és meghibásodás esetén a javításuk milyen hatékonysággal történik.

Támogatott tartalom

Új termék a Hungrana portfolióban (x)

Hazánk egyik legnagyobb kukoricafeldolgozó vállalata az elmúlt időszakban is előre tekintett, a fejlesztések eredményeképpen új termékkel bővíti portfolióját.

FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
Sustainable World 2024
Egy konferencia a jövő vállalatainak
Fókuszban a KKV versenyképesség - Herceghalom
Ingyenes KKV rendezvény Herceghalmon
EZT OLVASTAD MÁR?
Agrárszektor  |  2024. június 18. 06:03