A Nemzetközi Műtrágya Szövetség (IFA) figyelmeztetése szerint a dráguló műtrágya miatt a farmerek globálisan nagyjából hét százalékkal csökkentik a felhasználást. Ez visszavetheti a termésátlagokat, súlyosbítva ezzel a globális élelmezési válságot - írja a Világgazdaság. Ha az európai mezőgazdaság többet importál, akkor a szubszaharai Afrika, Délkelet-Ázsia, valamint Latin-Amerika törékeny mezőgazdaságú térségei globális hiánnyal szembesülhetnek - mondta a Bloomberg hírügynökségnek Laura Cross, az IFA piackutatásért felelős igazgatója. A szövetség becslései szerint a drága műtrágya a szubszaharai térségben okozza a legnagyobb fogyasztáscsökkenést, itt a felhasználás 23 százalékkal  is visszaeshet.

A műtrágya újra emelkedésnek indult a globális piacon az elmúlt hónapokban tapasztalt enyhülések után, párhuzamosan a gázárak növekedésével. Az ellenérték megugrásához pedig javában hozzájárult az orosz export csökkentése és a kegyetlen európai hőséghullám is. A káosz csak fokozódott a nyáron, júliusban például tíz nagyobb gyár függesztette fel vagy csökkentette a termelést. A helyzetet súlyosbítja egy másik fontos műtrágya-alapanyag, a kálium behozatali tilalma. A fehérorosz Belaruszkálij a világ egyik legnagyobb káliumexportőrének számít, békeidőben az ottani export 8,3 százalékát adta. Csakhogy, a háború miatt hozott szankciók tiltják a fehérorosz importot.

Kína pedig korlátozta a kivitelt a saját gazdasága biztonságos ellátása érdekében, az orosz kálium európai importja is komoly nehézségekbe ütközik szintén a szankciók miatt. A CRU úgy véli, hogy jelen állás szerint sokkal olcsóbb importálni valahonnan, mint Európában gyártani. Chris Lawson, a CRU műtrágyapiacért felelős igazgatója elmondta, hogy várhatóan tovább fog emelkedni az ammónia ára, és nem látja azt, hogy Európában kinek érné meg műtrágyát gyártani - hacsak nem fedezte valahogyan korábban a gáz ellenértékének az emelkedését.

Súlyosabb hatása lehet a háborúnak, mint eddig gondoltuk

Nagy baj lehet még.

A kontinensen egyébként évi 20 millió tonna ammóniát gyártanak, és legalább havi 200 ezer tonna importra van szükség a hiány enyhítéséhez. Ha beindul a Fekete-tengeri export, akkor az némi enyhülést hozhatna a következő hónapokban, azonban nagy geopolitikai kockázatokkal is jár. Egy iparági szervezet, a Fertilizers Europe szerint a június óta ismét meglóduló gázárak nyomán további műtrágyagyártó kapacitások eshetnek ki, hiszen már nem éri meg termelni. Ez viszont automatikusan még jobban felerősödő behozatalhoz vezet, már persze akkor, ha egyáltalán lesz honnan importálni. A helyzet súlyosságát jól mutatja, hogy Európa nitrogéngyártó kapacitásai az elmúlt időszakban legalább 25 százalékkal csökkentek, és egyre inkább úgy tűnik, hogy ez az arány csak rosszabb lesz később.