Márciusban jelentősen, 5,7 százalékkal nőtt éves alapon az élelmiszer és élelmiszer jellegű vegyes üzletek forgalma. Ez azt jelentette, hogy márciusban csak az élelmiszer és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 807 milliárd forintot, azaz 66,6 milliárd forinttal költöttek többet a családok, mint tavaly márciusban. Ez a fogyasztás helyreállásának és az óvatossági motívum fokozatos oldódásának a jele - méltatta a fejleményt az NGM. Mint megállapították, a kiskereskedelmi forgalom túljutott mélypontján és már a kilábalási szakaszban tart. Az NGM értékelése szerint az infláció összeomlása, a reálbérek szeptember óta tartó jelentős mértékű növekedése, a fogyasztói bizalom erősödése és az óvatossági motívum oldódása mellett az élelmiszerárak csökkenése is érdemben segítette a kiskereskedelmi forgalom bővülését.

Lemondtak a márkákról a magyarok: inkább az olcsó élelmiszert veszik

Jelentős átrendeződés történt 2023-ban a fogyasztási szerkezetben Magyarországon.

A 2024-ben - a pedagógusokat, a rendvédelmi dolgozókat és a honvédség tagjait érintő béremelés és úgy általában az erőteljes bérdinamika hatására - ismét 5 százalék feletti mértékben növekedő reálbérek a belső kereslet helyreállásának, a fogyasztás bővülésének egyik fő hajtóerejét fogják jelenteni, így a kiskereskedelmi forgalomban megfigyelhető növekedési tendencia várhatóan a következő hónapokban is folytatódni fog - prognosztizálja a minisztérium. Mint rámutattak: van tér a fogyasztás növelésére, hiszen a kereskedelmi forgalom a 2021-ben látott szintre kapaszkodott vissza. A kormány céljainak megfelelően a gazdasági növekedés idén fokozatosan újraindul, jövőre pedig magasabb fokozatba kapcsol, így idén 2,5 százalékkal, jövőre pedig 4,1 százalékkal nőhet a GDP, amelyet a munkaerőpiaci aktivitás további növelése mellett a fogyasztás bővülése is jelentős mértékben fog támogatni - fogalmazott közleményében az NGM.