Korántsem indult unalmasan az idei év a hazai agrárium szereplői számára, hiszen a tejpiacon és a sertéspiacon is jelentős áresést tapasztalnak a szereplők. A sertésárak például körülbelül 20 százalékkal estek vissza, melynek legfőbb oka az, hogy az afrikai sertéspestis jelenléte miatt akadozik az export Spanyolországból Kína felé, az európai piacon ragadt mennyiség pedig lenyomja az árakat. A tejpiaci válságot ezzel szemben túltermelés okozza, amely egyszerre adódik a termelés növekedéséből és a keresleti viszonyok megváltozásából. 

De vajon hogyan befolyásolja mindez az érintett cégek működését és megakadhatnak-e emiatt a tervezett ágazati fejlesztések? Erről beszélt az Alapvetés podcast eheti adásában Demeter Zoltán, a K&H Agrárüzletág vezetője.

A beszélgetésben arról is szó esett, hogy miközben a tejpiaci és a sertéspiaci válság a várakozások szerint néhány hónap alatt megoldódhat, az Európai Unió és a Mercosur országok közötti szabadkereskedelmi egyezmény immár tartósan része lesz az életünknek.

Ez utóbbi kapcsán a hazai agrárszereplők részéről egészen apokaliptikus vélemények is elhangzottak, hiszen sokan attól tartanak, hogy az egyezmény értelmében az ipari, gyógyszeripari előnyökért cserébe gyakorlatilag beáldozzák az európai agráriumot és élelmiszertermelést. Demeter Zoltán meglátása szerint ez a megállapodás versenyfokozódást és egy elkerülhetetlen hatékonyságnövelést fog kikényszeríteni az egész Európai Unióból, így a magyarországi termelőkből és a hazai agrárgazdaságból is.

Ez előbb-utóbb így is, úgy is eljött volna, csak most előbb és egy kicsit erősebben. Ennek nem örülünk természetesen, és ez ellen igyekszünk mi is pénzügyi eszközökkel, ahogy lehet tenni, és a gazdákat is igyekszünk támogatni, hogy ezt a versenyt fel tudják venni.

De vajon mi az, amivel valóban szembe kell néznie a magyar szereplőknek? Hogyan értékeli ezt az új helyzetet a bankszektor? És hogyan teljesíthet idén a szántóföldi növénytermesztés? Az Alapvetés podcast eheti epizódjában ezekről is szó esett.