Nagy István az idén tizenegyedik alkalommal megrendezett PREGA konferencián és kiállításon arról beszélt, hogy az agráriumot gyakran a klímaváltozás okozójaként említik, holott az ágazat szereplői a megoldás részei. Azoknak, akik a természetben, a természet közelében és a természetből élnek, alapvető érdeke a teremtett világ minőségének megőrzése. Ezért kiemelten fontosak a fejlesztések, amit jól mutat, hogy 2025-ben a magyar gazdák 163,5 milliárd forint értékben vásároltak gépeket és eszközöket, 21%-kal többet, mint 2024-ben - mondta a miniszter, hozzátéve, hogy ez óriási minőségi változást jelent. .

Mint mondta, annak köszönhetően, hogy az európai uniós pénzek mellett a nemzeti társfinanszírozás mértékét a maximális szintre, 80%-ra emelték, háromszor több forrás biztosítható az egész agrár- és élelmiszeripar számára, hogy ledolgozhassa a feldolgozóipar, az élelmiszeripar és a hűtő-tároló kapacitások korábbi lemaradását. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy 100 euróból 80 eurót a nemzeti forrás tesz ki, tehát a kormány biztosítja, 20 eurót pedig az Európai Unió, ami megháromszorozza a rendelkezésre álló forrásokat - fogalmazott. Ez a rendszer segíti a gazdák beruházásait, megújítja a magyar agrár- és élelmiszeripart, és támogatja a precíziós gazdálkodás fejlődését - húzta alá.

Nagy István hangsúlyozta, 2026 az építkezés éve lesz, hiszen a rendelkezésre álló források 90%-át már le tudták kötni a támogatói okiratokkal, ami jól mutatja a gazdák kiemelkedő pályázási aktivitását. A túljelentkezés az állattenyésztési telepek korszerűsítésére és az élelmiszeripari telepek fejlesztésére egyértelműen bizonyítja, hogy a gazdák fejleszteni és "előre lépni" akarnak.

Ennek eredményeként 2030-ra a magyar agrár- és élelmiszeripar az európai élmezőnybe kerülhet

- mondta Nagy István.

A miniszter kiemelte: az agrár- és élelmiszeripar számára elengedhetetlenek "a dolgos kezek és a kiművelt emberfők". Ma a szakmának és az ágazatnak is olyan jól felkészült szakemberekre van szüksége, akik a kor kihívásainak megfelelően képesek előre vinni az ágazatot, és az adott helyzetben a legmegfelelőbb megoldást találni. Mint mondta, a 21. századi agrármérnök egyik legfontosabb feladata az adatok feldolgozása, rendszerezése, következtetések levonása, és ezek alapján a helyes döntések meghozatala.

Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének (MAGOSZ) elnöke arról beszélt, hogy a Nemzeti Agrártanácsadási Bizottság elnöki feladatait is ellátva arra törekednek, hogy a korszerű tudás a hétköznapok gyakorlatává váljon, és hogy minden gazdához eljusson az az információ, az a képesség, ami a versenyképesség alapja. Elmondása szerint a magyar gazdák komoly kihívások előtt állnak. Emellett szükséges a generációváltás is, amely lehetővé teszi, hogy a fiatalok vegyék át a gazdaságok irányítását, új szemlélettel és lendülettel folytatva a munkát. A kormány ezért meghozta a szükséges döntést, és zajlik a gazdaságátadási támogatás, amely lehetővé teszi, hogy az idősebb gazdák kiléphessenek, teret adva a fiataloknak, miközben a családi gazdálkodás keretében a tovább folytathatják a munkát - fejtette ki.