2020. október 20. kedd Vendel

Hírek - Agrárpénzek

Csőd szélére kerültek a magyar a vadásztársaságok: már csak a csoda segíthet rajtuk?

A vadászatra jogosultak többségében egyesületi formában működnek, tőkeszegények, pénzügyi tartalékaik gyakorlatilag nincsenek. Sokan az egyik fő bevételi forrásukat veszítették el a járvány miatt. A HelloVidék utánajárt, mi a helyzet most a szektorban.
 
 

Annyi más ágazathoz hasonlóan a vadgazdálkodást is szinte porba sújtotta a koronavírus-járvány. Az egyik legnagyobb csapást az jelentette, hogy a pandémia miatti határzárak, korlátozások révén nem jöttek a jól fizető külföldi vadászok, ez pedig tetemes bevételkieséshez, sok társaság esetében csődközeli állapotokhoz vezetett, és az egész vadászati évet alapjaiban befolyásolja. A bevételkiesések hosszú távon a vadászatra jogosultak anyagi hátterét, a hivatásos vadászok egzisztenciáját veszélyeztetik, írta meg a HelloVidék. A lőttvad-értékesítés is súlyos problémákba ütközött, mivel a vadhúsfeldolgozó üzemek csökkentett kapacitással működtek, vagy egyenesen leálltak, a vadhús-kereskedéssel foglalkozó cégek egyáltalán nem, vagy bőven áron alul vették át az értékes alapanyagokat.

Hatalmas pénzek forognak a vadászati turizmusban

A vadászati turizmus nagy bevételt termelő ága a turizmusnak, hiszen Magyarország az egyik legvonzóbb vadászturisztikai célpont Európában. Az elmúlt hónapokban meghozott kormányrendeletek és a bennük foglalt korlátozások ugyanúgy vonatkoztak a vadásztársadalomra is, mint minden magyar állampolgárra. Sajnos elmondható, hogy a határok lezárása miatt problémát jelentett a külföldi (és részben belföldi) bérvadászok elmaradása, elsődlegesen az őzbak vadászata (április 15. és szeptember 30. közötti időszak) tekintetében, tájékoztatta a HelloVidéket az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK). A járványhelyzetben a külföldi vadászok az utazási korlátozások miatt elálltak az előre lefoglalt vadászataiktól.

A vadászatra jogosultak jelentős hányada komoly bevételkiesést szenvedett el, a kisebb erdősültségű, apróvadas jellegű területek esetében pedig az egyik fő bevételi forrás esett ki. A kamara ugyanakkor a veszélyhelyzet megszűnésével és a határok megnyitásával abban bízik, hogy a külföldi vadászok nagyobb számban kezdenek majd Magyarországra jönni. A portál megtudta, az apróvadas vadászati idényben jellemzően az Alföldi területeket (Békés megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye, Hajdú-Bihar megye) keresik fel leginkább a külföldi vadászvendégek, nagyvadas vadászati idényben pedig főleg a Dunántúl, illetve az Északi-középhegység területeit (Zala, Somogy, Baranya, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyéket).

A külföldi vadászok már évtizedek óta járnak Magyarországra, amiben nemcsak a természeti adottságok játszanak szerepet, hanem az is, hogy a magyar vadak nemzetközileg is kiváló minősítésűek. Az utóbbi években több tízezren érkeztek, elsősorban a fő vadászati szezonban. Főleg nagyvad vadászatokra jönnek, de ez nem azt jelenti, hogy például az olaszok nem jelennek meg az Alföldön fácán- és nyúlvadászatra, hangzott el a Magyar gazda című műsor egy korábbi, 2016-os adásában. A vadászok többsége, mintegy kétharmada mégis nagyvad vadászatra érkezik. A legtöbb vendégvadász Európából jön Magyarországra. Sokan érkeznek német nyelvterületekről, így Ausztriából, Németországból és Svájcból, de az elmúlt években a keleti országokból és északról is egyre nagyobb számban jönnek. A vendégvadászok fontos bevételi forrást jelentenek az országnak, hiszen az ideutazó külföldiek nemcsak magáért a vadászatért fizetnek, hanem az egyéb turisztikai szolgáltatásokért is. Ennek kézzelfogható gazdasági haszna is van. Ha az ember a vadászathoz hozzáadja az itt töltött vendégéjszakákat, a vendéglátásban elköltött forintokat, akkor az látszik, hogy összességében több milliárd forintos bevétel származik évente a külföldiek magyarországi vadásztatásából.

Helyi példák

A Zala megyei vadgazdálkodók az elmúlt évtized legmagasabb eredményét érték el, amikor mintegy 429 millió forint nyereséggel zárták a 2019/2020-as vadászati évet február végén. Az idei kilátásokat azonban alaposan lerontotta, hogy a koronavírus-járvány nyomán elmaradtak a külföldi vadászok. Lázár Attila, a megyei kormányhivatal vadászati és halászati szakügyintézője arról tájékoztatta az MTI-t, hogy az 57 zalai vadászterület összárbevétele 2,3 milliárd forint volt. Ebből csaknem 800 millió a külföldi bérkilövésből és a hozzá kapcsolódó szolgáltatásokból származott, míg a belföldi bérvadászok 430 millió forintot meghaladó összeget fordítottak vadászatra. A külföldi bérvadászok 95%-a Ausztriából, Németországból és Olaszországból érkezett, de a legnagyobb számban az osztrákok keresték fel a zalai vadászterületeket. A vadhús értékesítése emellett közel 652 millió forinttal növelte az árbevételt.

A vírushelyzet miatt jelentős bevételkiesést jelentett, hogy az év első felében a külföldi bérvadászoknak egyetlen engedélyt sem adtak ki, így a külföldi vendégek már az április 15-én kezdődő őzbak vadászatokon sem vettek részt

– mondta Győrvári Attila, a Zala megyei fővadász.

A legdrasztikusabban azonban akkor csökkent volna a zalai nagyvadas területeken gazdálkodók árbevétele, ha a koronavírus-járvány miatti rendkívüli helyzet elhúzódik a szeptemberi szarvasbika-vadászatig. A vadgazdálkodóknak az őzbak-szezon az év első jelentősebb bevételi forrása, de az ebből származó bevételnövekedés szinte teljesen elmaradt most. Amellett, hogy a jól fizető külföldi vadászok nem jöttek, a belföldi piac elenyésző. Zalát kevésbé sújtotta az őzbakvadászatból elmaradt árbevétel, a megyei gazdálkodók fő kérdése most az, hogy mi lesz ősszel, a szarvasbőgés idején.

Pap Tibor, az OMVK Veszprém megyei Területi Szervezetének elnöke a Veszprém TV-nek elmondta, hogy a vadásztársaságok nagyon szomorú nullpontról indulnak, hiszen üres vadászházakról, vendégek nélküli állapotokról kell beszélniük. Még a belföldi őzbakvadászat is egy nagyon visszafogott formában tudott csak működni.

Inkább csak vadgazdálkodó egységen belüli esetleges bérvadásztatás jöhetett szóba. A külföldiek a határzár miatt eleve nem tudtak jönni, április folyamán szinte teljesen meghiúsult a bérvadásztatásuk. Ez rettentően nehéz helyzetet jelent főleg az alföldi megyéknél, de Veszprémben is nagyon sok társaságot negatívan érint

– mondta Pap Gyula.

A megyei vadászkamara elnöke hozzátette, hogy reménykedik benne, hogy július végére, augusztus elejére, amikor az őzek üzekedése zajlik, minimális mértékben sikerül visszapótolni a kieséseket. A társaságoknak a bevételkiesés mellett megmaradtak a finanszírozási kötelezettségeik is, amiknek a teljesítése még kormányzati támogatással (a hivatásos vadászok járulékkötelezettségének elengedése) is nehezükre esik. A vadkárokat nem lehet nullára redukálni, ennek már most komoly költségei vannak és lesznek is az elkövetkező időszakban, az anyagi háttér megteremtése pedig nagyon nehéz lesz.

Pap Gyula a vadhús árának alakulására is kitért az afrikai sertéspestissel összefüggésben. A szakember elmondta, hogy olyan áron tudják csak átvenni a húst a vadfeldolgozók, amire még nem volt példa. Van, amit már nem is tudnak átvenni, mert megteltek a hűtőházak, az értékesítés nagyon lelassult. Ez is nagy kihívást jelent.

Számítások szerint 300-400 millió forint kieséssel küzd Békés megye a külföldi vadászvendégek elmaradása miatt. Ezt már Hrabovszki János, az OMVK Békés Megyei Területi Szervezetének elnöke mondta a 7.TV csatorna műsorában, aki Pap Gyulához hasonlóan megemlítette, hogy az őzek üzekedésére van még kilátás - a nagyjából 10 napos periódus során néhány őzbakot el lehet majd ejteni, de az jelentős árbevételt nem fog produkálni. Szerinte vadászati szempontból viszonylag jókor érkezett a koronavírus-járvány, hiszen a fő vadászati idény október elejétől február végéig tart. A tavasz a megújulás, a vadon élő állatok szaporodásának ideje, amikor nincs aktív vadászati tevékenység, és a kirándulók sem találkoznak vadászcsoportokkal. Nincs vadnyúl, előnyúl hasznosítás és más vadgazdálkodási tevékenység sem.

Szorítunk érte, hogy a vadászidényben legjelentősebb árbevételt jelentő mezei nyulat az olasz és a francia piac fölvegye. Ha nem, akkor tényleg nagyon nagy probléma lesz, és nem tudom, hogy fogjuk kezelni. Komoly összegeket kell a vadgazdálkodásra fordítani azért, hogy Békés megye az ország gyöngyszeme legyen, hisz az utolsó olyan megye az országban, ahol a mezei nyúl és a fácán ilyen populációval él

– mondta Hrabovszki János.

A Hajdú-Bihar megyei vadásztársaságok éves bevételének 50-70%-a, sőt, némelyikük 100%-a az őzbak vadászatából származik, aminek a kétharmada az április végi, május eleji szezonban jön be. Ez 5-15 millió forintos összeget jelent. Csongrád-Csanád megyében is hasonló a helyzet. A vadásztársaságok többmiliós forrástól búcsúzhattak el a határzár miatt, ami sokaknak az egész éves bevételt jelenti. A Bács-Kiskun megyei vadgazdálkodóknak némi vigaszt jelenthet, hogy őzbakra még július közepétől augusztus közepéig is lehet néhány hétig vadászni, az őzsuta-vadásztatás pedig októberben indul, ami szintén jelenthet bevételeket. A megcsappant állományú mezei nyulaknál egyelőre kérdéses, hogy a fő felvevőnek számító olasz és francia piac mennyire tart igényt rájuk. Vas megyében a március 1-jén kezdődött vadászati év első három hónapjában csupán 83 külföldi vendégvadász váltott engedélyt, ami 700-al kevesebb, mint a tavalyi év ugyanezen időszakában. Itt kevésbé ütött be a pénzügyi katasztrófa, hiszen jellemzően nem az őzbakok, hanem a gímszarvasok és a vaddisznók teszik ki a bevételek zömét.

Tervek a túlélésre

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara még áprilisban készített ágazati elemzésében az áll, hogy az elhúzódó járványnak várhatóan komoly negatív gazdasági hatása lesz a magyar vadgazdálkodási ágazatra is, rövid és hosszú távon egyaránt. Mivel a vadászatra jogosultak döntően egyesületi formában működnek, jellemzően tőkeszegények, pénzügyi tartalékkal gyakorlatilag nem rendelkeznek. Működésképtelenségük esetén az adott vadászterület hosszú időre vadászatra jogosult nélkül maradhat, ami következtében sem a vadkármegelőzésről, sem a keletkező vadkárok megtérítéséről nem lehet gondoskodni. Mindezen túl az afrikai sertéspestis elleni védekezésben a legfőbb feladatként megfogalmazott célkitűzést sem tudják elvégezni, ezért gazdasági és állategészségügyi érdek is a működőképességük megőrzése.

Az Országos Vadgazdálkodási Adattár 2018/2019-re vonatkozó adatai szerint a vadgazdálkodás bevételei országos szinten megközelítették a 28 milliárd forintot. Ennek 70 százaléka bérvadászatból és a hozzá kapcsolódó szolgáltatásokból, valamint a lőtt vad értékesítéséből származott. Ez önmagában is jelzi az ágazat kiszolgáltatott helyzetét, amelyet a járványügyi helyzetből fakadó, a gazdaságot és azon belül a turizmust súlyosan érintő hatások gyakorlatilag rövid idő alatt tönkretehetnek.

A kamara szerint az elmaradó külföldi bérvadászok miatti azonnali bevételkiesés bizonyos mértékű pótlását jelentheti a hazai bérvadászok számára történő értékesítés, de összességében lényegesen elmarad az eredetileg tervezett bevételektől - erre vonatkozóan még nincsenek friss adatok. Emellett azokban az esetekben, ahol a társasági tagdíjat az év során két (vagy több) részletben fizetik be, ott indokolt lehet most ezen változtatni, és előrébb hozni az éves tagdíj rendezését, tanácsolják. Ezzel együtt az is előfordulhat, hogy több helyen az éves tagdíj kényszerű megemelése vagy egyszeri hozzájárulás fizetése is elkerülhetetlen lesz. Ahol van rá lehetőség, ott át kell gondolni a taglétszám növelésének kérdését, akár teljes jogú tagsággal, akár pártoló tagsággal, illetve egyéb konstrukcióban történő vadászati lehetőség értékesítésével. A vadászatra jogosultak esetében számos egyéb kiadás „befagyasztására”, átütemezésére is szükség lehet a következő hónapokban annak érdekében, hogy a változó (nem fix) költségeiket a minimálisra szoríthassák.

A vadhús ára az elmúlt időszakban jelentősen alacsonyabb lett, a kiviteli lehetőségek csökkenésének köszönhetően legalább 40-50%-kal esett. Sok esetben nem is fedezi a vadászat költségeit a belőle származó bevétel. A lőttvad-értékesítés helyzete rávilágít arra a problémára, hogy ha a megszokott felvásárlás megakad, jellemzően nincs más alternatív piac. Ezért különösen fontos ösztönözni a vadhús helyben történő felhasználását, a helyi (rövid ellátási láncon keresztül történő) értékesítés gyakorlatának kidolgozását.

A tavaszi túráskárok megelőzése során elejtett vaddisznók az állami kártalanításon keresztül (ASP mentesítési terv) időlegesen gazdasági szempontból is „mentőövet” jelenthetnek. A kamara azt szorgalmazza, hogy ösztönözni kell valamennyi vadászt, hogy hatványozottan vegyenek részt a vadkárelhárító, egyéni vadászatokon. Ugyanakkor azt is leszögezik: a helyi, környező vadászok összefogása és aktivitása nélkül nehezen lesz megmenthető a hazai vadgazdálkodási egységek bizonyos része.

Címlapkép: Getty Images

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.

    Agrárszektor Konferencia 2020

    Most még a legkedvezményesebb áron

    Öngondoskodás 2020

    Befektetés, vagyon, megtakarítás

    Portfolio Private Health Forum 2020

    Koronavírus és a magánegészségügy

    Budapest Economic Forum 2020

    A magyar gazdasági csúcstalálkozó

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu