2021. április 15. csütörtök Anasztázia, Tas

Hírek - Agrárpénzek

Drasztikus változások jönnek: így fog működni Magyarország új agráregyeteme

2021. február 1-jétől a korábbi Szent István Egyetem alapítványi fenntartásban, és új néven, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemként működik tovább. Az Innovációs és Technológiai Miniszter 2021. január 4-én kinevezte az alapítvány kuratóriumának tagjait, akik bemutatkozó sajtótájékoztatójukon elmondták, hogy azt szeretnék, ha a most létrejött agráregyetem tíz év múlva Közép-Európa egyik legjobb, ha nem a legjobb ilyen intézménye lenne.
 
 

Prof. Dr. Bedő Zoltán, az MTA rendes tagja, a kuratórium tagja elmondta, hogy a versenyképes agrárgazdaság fontos eleme a kutatás-fejlesztés és az innováció. A magyar felsőoktatás és agrárkutatás hatalmas hagyományokkal rendelkezik ezen a téren, mivel az ország 15 millió ember élelmezését volt képes biztosítani a múltban, és most is. A szakember elmondta, hogy világszerte hatalmas változások vannak az agrárkutatásban, a technológiai fejlődés és tudományos tevékenység soha nem tapasztalt koncentrációja folyik, akár az állami, akár a magánszektorban. Ebből a koncentrációs folyamatból a magyar agrár-felsőoktatás se maradhat ki, és a megújult egyetemnek fontos szerepe lehet ebben. Bedő Zoltán szerint a jogelőd agráregyetemek és a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) országos kutatóhálózatának integrációja révén számos területen Magyarország legnagyobb tudásközpontja jön létre. A létrejövő új egyetem egyik célja, hogy tevékenysége mind az alapozó, mind az alkalmazott kutatás-fejlesztésben, mind az innováció területén a tudomány és az agrárgazdaság számára egyaránt releváns eredményeket érjen el, egyszerre támogatva a hazai élettudomány területeit és a kapcsolódó iparágakat.

A koronavírus miatt mindenhol felértékelődött a kutatás szerepe, jelentős pályázati források állnak rendelkezésre. Az egyetem fejlődésének kulcsa a kutatás terén az, hogy hogyan tudja a forrásokat bevonzani, felhasználni és megvalósítani

– mondta Bedő Zoltán.

A szakember kifejtette, hogy a következő időszakban kifejezetten fontos a kutatói partnerkapcsolatok és a tudástranszfer erősítése. Bedő Zoltán példaként a varsói és a bécsi egyetemeket hozta fel, és hozzátette, hogy ha az új egyetem Közép-Európában kiemelkedő teljesítményt kíván nyújtani, és az oktatás, a kutatás-fejlesztés és az innováció terén is vezető szerepet szeretne elérni a térségben, szorosabbra kell fűzni a partnerkapcsolatot ezekkel az intézményekkel és a magyar tudományos szereplőkkel. A szakember szerint ez mostanra már meg is kezdődött.

Prof. Dr. Bedő Zoltán

Prof. Dr. Horn Péter, Rector emeritus, az MTA rendes tagja, kuratóriumi tag elmondta, hogy amióta emberi kultúrák létrejöttek, a mezőgazdaság volt az az ágazat, ami megalapozta ezeket. Az agrár volt az a terület, ami az adott kor összes tudományát egyesítve volt képes azt az élelmiszert megtermelni a kezdeti kultúráknak, ami ezek fenntartását biztosította. Ez azóta sem változott. A szakember szerint az agrárium az a tudományterület és szakterület, amely a világ minden új tudományos eredményét legelőször akarja hasznosítani, példaként hozva fel a NASA-t és a műholdas termésbecslést az 1960-as évektől napjainkig, a mezőgazdasági nanotechnológiát és az önjáró traktorokat.

A ma agrárképzés legnagyobb nehézsége, hogy a hallgatóknak vagy a szakembereknek olyan tudást kell átadni, ami ötvözi a világ tudományának szinte minden ágát. És mindezt úgy kell megoldani, hogy mellé a hallgatónak egy gyakorlati képzési hátteret is kell adni.

Ezért van az, hogy rengeteg intézménynek kell összefognia, hogy ezt a bonyolult feladatot együttesen el tudják látni. Mert a mezőgazdaság versenyképessége a sok tudományterületet hasznosítani képes emberek sokaságán fog múlni

– mondta Horn Péter.

A kihívás azért hatalmas, mert az agrárképzésben nyomon kell követni a legkülönbözőbb tudományterületeken elért eredményeket, azok fejlesztését, és ezeket be kell építeni a tananyagba. Ez hatalmas új feladata lesz ennek az egyetemnek, amit úgy kell megoldani, hogy a gyakorlati képzést is integrálják az elméletbe, mert az agrárszakma gyakorlati szakma is. Horn Péter elmondta, hogy azok a hallgatók, akik az agrárképzést elvégezték, azok a legsokoldalúbban képzett szakemberek, akik a munkaerőpiac számos területén meg tudják állni a helyüket, és mindenütt szívesen látják őket. A szakember végezetül beszélt arról is, hogy a most létrejövő agráregyetem Magyarország teljes területét lefedi.

Prof. Dr. Gyuricza Csaba, mb. rektor és mb. intézményvezető elmondta, hogy soha ekkora átalakításra, ilyen integrációra ilyen rövid idő alatt nem volt még példa a magyar felsőoktatásban. Elmondta, hogy a kuratórium célkitűzéseinek megvalósításához már kész a részletes ütemterv, amely mentén folytatódik a megújulás. A 2021-es esztendő elsősorban az új szervezeti felépítés véglegesítéséről fog szólni, ami megalapozza a multikampusz modellben való hatékony és gazdaságos működést, és megteremti az oktatás és a kutatás közti erősebb összhangot.

Erre építve folytatják majd a munkát az oktatás tartalmi és módszertani megújulásával, a kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység korszerűsítésével, szorosabb partnerkapcsolatok építésével. Ezzel egyidejűleg pedig átfogó modernizálást szeretnének az egyetemen, hogy a megújult oktatási és kutatási tevékenységeket teljeskörűen kiszolgálni képes ingatlan- és eszközállomány jöjjön létre. Emellett intenzíven fognak dolgozni a nemzetközi kapcsolatok erősítésén és a nemzetközi rangsorokban való előrejutáson is.

Hosszútávon több alapfeltételnek kell teljesülnie ahhoz, hogy a magyar agrár-felsőoktatás a világ élvonalába kerüljön, és segítse a magyar agráriumban rejlő kiaknázatlan lehetőségek feltárását. Először is megújuló, korszerű infrastruktúrára, kiszámítható gazdálkodásra, intézményfinanszírozásra, versenyképes jövedelmekre, valamint motivált, elkötelezett, kiváló oktatói és kutatói gárdára van szükség

– mondta Gyuricza Csaba.

A szakember szerint e feltételek javítása az agrárpálya iránti vonzerő növekedésére is jótékony hatással lesz. Gyuricza Csaba végezetül megismételte, hogy 10 éven belül Közép-Európa meghatározó agráregyetemévé szeretnének válni. A szakember a Portfolio a hallgatók létszámát és a külföldi hallgatók arányának növelése iránt érdeklődő kérdésére elmondta, hogy a hallgatói létszám növekedése kulcskérdés egy egyetem számára, de a demográfiai viszonyokkal is számolniuk kell. Összességében az a céljuk, hogy a jelenlegi létszámot tartsák. Gyuricza Csaba nem lát esélyt arra, hogy a következő időszakban a hallgatói létszámot növelni tudják, arra viszont igen, hogy a külföldi hallgatók arányát a jelenlegi 13%-ról tovább emeljék. Az intézményi stratégiával kapcsolatban a szakember elmondta, hogy egyetem legfontosabb dokumentuma az intézményfejlesztési stratégia, amelyet a következő félév során fognak elkészíteni. Az elmúlt hónapokban a szervezeti átalakítással és a szervezeti felépítéssel foglalkoztak. A végleges egyetemi forma február 1-jén fog felállni, de azt az új szenátus fogja bemutatni.

Az Agrárszektor azon kérdésére, hogy a modellváltás keretén belül tervezik-e új szakok indítását, régiek megszüntetését, Gyuricza Csaba elmondta, hogy az elmúlt 20 évben globálisan nagyobb változások történtek a mezőgazdaságban, mint az azt megelőző 100 évben. Ki lehet és ki is kell mondani, hogy a mezőgazdaság ma egy csúcstechnológiai ágazat, amihez a legkorszerűbb ismeretekkel rendelkező szakemberekre van szükség. Gyuricza Csaba elmondta, hogy lehetnek olyan szakok, amelyek elavulttá válhatnak, vagy már most is azok, de ezeknek a feltérképezése most zajlik. Ez azonban egy hosszabb, alaposan átgondolt és akár több évig is tartó folyamat lesz a következő időszakban. A szakember elmondta, hogy vannak olyan új irányok, amelyek egyes szakokhoz kapcsolódnak, és amelyek mentén ezek megújulhatnak tartalmilag. Gyuricza Csaba szerint a jövőben a képzések megrendelője a piac és a társadalom lesz, és az egyetemnek ezekhez az igényekhez kell alkalmazkodniuk.

Prof. Dr. Bedő Zoltán, Dr. Nagy István, Dr. Csányi Sándor, Lázár János, Prof. Dr. Gyuricza Csaba (balról jobbra)

A Portfolio emellett Csányi Sándort kérdezte arról, hogy éves szinten mekkora összegből gazdálkodhat majd a következő években az egyetem, hogy ez hogy aránylik az eddigi évekhez, mi biztosítja a finanszírozás stabilitását és honnan érkeznek a bevételek. A Kuratórium elnöke elmondta, hogy az integrált egyetemek és a NAIK eddig 35 milliárd forintból gazdálkodtak, amelyek egy része állami támogatás volt, más része pedig különböző projektekből, kutatásokból származó bevétel volt. A szakember beszámolt arról is, hogy mínuszosan vették át az egyetemet, a 2020-as év során 3,6 milliárd forintot kellett a tartozások kifizetésére fordítani. Csányi Sándor szerint a 2021-es év során 2,7 milliárd forint többletforrást igényel a korábbiakhoz képest. 2022-től megváltozik a felsőoktatás finanszírozása, ami onnantól kezdve három bázisra fog épülni: infrastruktúra-finanszírozásra, hallgatói létszámra és az egyetem tudományos teljesítményére. Ezt követően kerülhet majd sor egy húszéves finanszírozási szerződés megkötésére az állammal. Csányi Sándor elmondta, hogy az agráriummal foglalkozó oktatási intézmények finanszírozása más egyetemekhez képest 30%-kal alacsonyabb, pedig ez az oktatás drágább, hiszen itt nemcsak tantermi oktatás folyik, de gyakorlati is.

Én azt remélem, hogy, hogy az új finanszírozási formában legalább 35%-kal több finanszírozás jut majd az egyetemre. Igaz, ekkor még mindig le leszünk maradva a nemzetközi szinten legjobbaknak minősített intézményekhez képest

– mondta Csányi Sándor.

A szakember elmondta, hogy a vagyonkezelő alapítvány már meg is kapta az első vagyonelemet, a gödöllői Grassalkovich-kastélyt, de ez még meglehetősen leromlott állapotban van. Csányi Sándor bízik benne, hogy további vagyonelemek kerülnek az egyetemhez, de erről még nem született döntés a kormány részéről.

Az Agrárszektor arról kérdezte a szakembereket, hogy hogyan lehet a mezőgazdaság és az agrárium népszerűségét javítani a fiatalok körében, hogyan lehet vonzóbbá tenni ezeket a szektorokat és képzéseket. Válaszul Dr. Nagy István elmondta, hogy le kell számolni azzal a sztereotípiával, hogy az agráriumhoz a sáros gumicsizma tartozik, ebben a szakmában ugyanis a legszélesebb tudományterületek ismereteit szükséges alkalmazni, hogy a felmerült kérdésekre választ tudjon találni az ember. Az agrárminiszter szerint a 21. század agrármérnöknek nem a megszokott sztereotípiák szerint kell élnie, hanem a települése, közössége motorjának, hajtóerejének kell lennie, a gazdaság egy pillérének. Nagy István kijelentette, hogy ez nemcsak egy szakma, hanem egy életforma is, ami sokkal színesebb, sokkal érdekesebb lehet, mint bármilyen más szakma. Horn Péter szerint a fiatalság nagy része vagy nem találkozik közvetlenül a mezőgazdasággal, vagy a médiából torz kép alakul ki benne az agráriumról. Ezért az agráriumban dolgozóknak több erőfeszítést kellene tenniük, hogy a szakma szépségeit megismerhessék a fiatalok. Ez nagyon nagy feladat lesz az egyetemnek, ezért a szakember szerint alulról kellene elkezdeni építeni a természet, az állatok és a növények szeretetét. Egy agráriumban dolgozó embernek ma már száz másik ember színvonalas ellátását kell biztosítani, ezért kulcskérdés, hogy hogyan lehet közösen kezelni az agrárium körüli negatív információs dömpinget, és a mezőgazdaság valódi arcát bemutatni. Az igazságot kellene megismertetni a fiatalokkal, és akkor megint annyi érdeklődő lenne az ágazat és a szakma iránt, mint az '60-as, '70-es években.

Lázár János, Dr. Nagy István, Dr. Csányi Sándor, Prof. Dr. Gyuricza Csaba, Prof. Dr. Bedő Zoltán (balról jobbra)

Lázár János, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.-ért felelős kormánybiztos és kuratóriumi tag arra a kérdésre, hogy milyen szerepet fog játszani a mezőhegyesi ménesbirtok az agrár-felsőoktatásban, elmondta, hogy ma a magyar mezőgazdaságban három olyan szereplő van, akik saját erőből, időnként a szabályozási vagy a finanszírozási ellenszélben is megpróbálnak modernizálni. Ezek a Bonafarm csoport, a Mészáros csoport és a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. Lázár János elmondta, hogy nem szabad azt megengedni, hogy az agrár-felsőoktatás csak nagyüzemi agronómusokat, növénytermesztőket vagy állattenyésztőket neveljen, helyette arra kell törekedniük, hogy a kisebb családi gazdaságokból származó fiatalok is fontosnak tartsák, hogy elvégezzék ezt a felsőfokú intézményt. Lázár János utalt rá, hogy ma Magyarországon a mezőgazdasággal foglalkozóknak csak elenyésző százaléka rendelkezik agrár felsőfokú végzettséggel. Ahhoz, hogy a magyar agrárium sikeres legyen, legyen egy erős élelmiszeripar, ahhoz elengedhetetlenül szükség van a tudás bővítésére. Ennek a tudásnak a megszerzése az elmaradottabb térségekben az integrációt, a középosztályba való bejutás lehetőségét és a sikert jelentheti, a kisebb és közepes családi gazdaságok gyermekei 21. századi, korszerű tudás adaptálását teszi lehetővé. Lázár János végezetül kifejtette, hogy minden, ami az agráriumban van, az átalakításra, felújításra, modernizációra szorul, és bár a technológiák hozzáférhetőek, nagyon drágák is egyben. A kormánybiztos elmondta, hogy a következő uniós költségvetési ciklusban az agrártárca arra vállalkozik, hogy egy példátlanul nagy agrárfejlesztési program induljon el, ami minden magyar agrárszereplő számára – annak méretétől függetlenül – biztosítja a modernizáció lehetőségét.

Ha azt akarjuk, hogy az autóipar mellé az élelmiszeripar, az agrárgazdaság, a víz és a termőföld legyen a 21. századi magyar ember számára a fölzárkózás, jómód, siker feltétele, ahhoz kellenek mintagazdaságok, mint a Bonafarm csoport és Mezőhegyes, és kell olyan tudás, amit ez az egyetem tud majd garantálni, nagyon sok átalakulás és változás után

– jelentette ki Lázár János.

(A cikkben felhasznált fotók az AM/Pelsőczy Csaba tulajdonát képzik.)

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Mind a négyet bepipálom
    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu