Ezen dolgoznak most az amerikaiak: 78 millió dollárból kutatják a jövő mezőgazdaságát

agrarszektor.hu
Az amerikai agrárminisztérium (USDA) agrár- és élelmiszertudományi intézete, a National Institute of Food and Agriculture, 77,8 millió dollárt áldoz arra, hogy megtalálja a jövedelmezőbb, mégis fenntarthatóbb élelmiszer-termelés módját. Olyan problémákon dolgoznak, minta például a mezei tarsóka termesztésbe vonása. A projektet nyolc egyetem fogja össze.

Már csak néhány nap és jön az Agrárium 2024 konferencia | március 19., Kecskemét - Ne hagyja ki!

A résztvevők 15% kedvezménnyel regisztrálhatnak két új májusi agrár konferenciánkra, az AgroFood 2024 és AgroFuture 2024 konferenciára!

Kistermelőknek, őstermekőknek és fiatal gazdáknak 50% kedvezményt biztosítunk!

NAK szaktanácsadók és kamarai tagok pedig 35% kedvezményben részesülhetnek!

A hatékonyabb és mégis fenntarthatóbb mezőgazdaságon dolgozó egyetemek és kutatási területeik itt olvashatóak. Például a  Nyugat-Illinois Egyetem egy olyan kutatást vezet, amelynek célja a mezei tarsóka termesztésbe vonása. Bár ezt a fajt hazánkban gyomnövényként irtják, másutt intenzív kísérletek folynak a hasznosítására. A tarsóka száraz magja ugyanis "helyből" 32-34% olajat tartalmaz, amit hidegen sajtolva biodízelként lehetne felhasználni. A növény terméspotenciálja jelenleg a legnagyobb akadály, de ennél sokkal rosszabb alapokkal is sikeres nemesítések indultak már.

Jön az év vége kihagyhatatlan agrárrendezvénye, a kétnapos siófoki Agrárszektor Konferencia! A december 4-5-i esemény egyedülálló módon foglalja össze és mutatja be az agrárgazdaság legnagyobb érdeklődésre számot tartó, legaktuálisabb témáit. Regisztráljon most az Agrárszektor Konferenciára!

Az ötletet az adta, hogy az USA-ban elsősorban a kukoricát használják bioetanol nyerésére, ami nagyon egyoldalú, gabonatúlsúlyos vetési szerkezethez vezetett a mezőgazdaságban, különösen az USA kukoricaövezetében. A keresztes virágú tarsóka viszont - a repcéhez hasonlóan - tőlevélrózsás állapotban telel, védi a talajt, csökkenti a tápanyag-kimosódást és a gabonaféléktől eltérő gyom-, illetve kártevőproblémákat vetne fel, ami egyben azt is jelenti, hogy megszakítja az adott táblában a károsítóláncot. Végülis ez a lényege a vetésforgónak. A tarsóka olaipari melléktermékei pedig éppúgy hasznosíthatóak lennének állati takarmányozásra, mint ahogy azt a repce vagy a napraforgó esetében már jól ismerjük.

Az Új-mexikói Egyetem pedig a dél-nyugati farmok állattenyésztési gyakorlatának fejlesztésére fókuszál majd. Különösen a marhatartás genetikai hátterét fejlesztené, belerétve a precíziós tenyésztési technikákat, és általában javítaná az állatartás hatékonyságát, gazdaságosságát. A precíz adatgyűjtéstől és az erre alapozott döntésektől a marhaállomány bővülését várják a térségben. Az Észak-karolinai Egyetemen pedig a növényi hozamok növelésére koncentrálnak, miközben a természeti erőforrások megőrzését is szem előtt tartják. Egyik cél például az agro-ökológiai lábnyom csökkentése takarónövények alkalmazása révén. Csak ebben a projektben 18 további egyetem vesz részt.

Európában a másodvetésű növények hasonló célokat szolgálnak: a talaj fizikai védelmén és lazításán túl annak tápanyag-készletét is növelik, miután bedolgozták azokat. Pillanatnyilag a legnagyobb problémánk az, hogy a másodvetésre alkalmazott növények rokonai a fővetésben is alkalmazott fajoknak, ami nem könnyíti meg a növényvédelmet. Talán Európa is áldozhatna egy kis pénzt arra, hogy megtalálja azokat a gazdaságosan termeszthető másodvetésű fajokat, amelyek nem fokozzák a növény-egészségügyi kockázatot.

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Még a legjobb áron!
AgroFood 2024
Még a legjobb áron!
Agrárium 2024
50% kedvezmény kistermelőknek, őstermelőknek és fiatal gazdáknak!
EZT OLVASTAD MÁR?