Rangos Agrárdíjak az Agrárszektor 2025 konferencián!
A Portfolio Csoport az idén 13. alkalommal rendezi meg siófoki Agrárszektor Konferenciáját, amely az ágazat egyik legnagyobb és legjelentősebb szakmai eseményének számít. A decemberi rendezvényen immár 11. alkalommal adjuk át tíz kategóriában rangos agrárdíjainkat, amelyekre az ágazat bármely kiemelkedő szakmai munkát végző szereplője pályázhat, illetve nevezhető.
Nevezzen Ön is szeptember 15-ig!
Az egy hektárra jutó állategység az EU átlagában 0,7 körül van. Ezzel megegyező, tehát átlagos, ez az érték a franciáknál, olaszoknál, spanyoloknál és a lengyeleknél. A magyar érték ennek mindössze 60 százaléka (0,4). A legnagyobb állatsűrűség Hollandiában (3,4), Belgiumban (2,7), Dániában (1,6) és Írországban (1,3) van, a német érték 1,0. Nálunk kisebb értékek már csak Romániában (0,3), Szlovákiában (0,3), a Balti államokban (0,2) és Bulgáriában (0,2) vannak.
Nem véletlen, hogy az állattenyésztőket éppen azokban az országokban érik a leghevesebb támadások, ahol nagyobb az állatsűrűség, és ahol az állati termékek döntő részét fejlett, iparszerű állattartással állítják elő. A laikus fogyasztóknak a fejében az állattenyésztés nem más, mint hús-, tej és tojásgyárak sokasága
- közölte a szervezet oldalán Wagenhoffer Zsombor. Hozzátette, ezekben az országokban magas életszínvonalon, kényelmes életet él az emberek zöme. Ebbe rondított bele először a pandémia és tavaly a háború. A társadalom kis része él vidéken, még kisebb része kötődik a mezőgazdasághoz, döntő része régen elszakadtak a természettől és annak folyamataitól.
Az Európai Parlamentben (egyelőre) többségben vannak azok a képviselők, akik hajlamosak elhinni azt az érvelést, miszerint az EU állattenyésztése túlságosan nagy terhet jelent a környezetre és a klímára. A Benelux országokban és Németországban komoly leállási vagy újrakezdési pénzeket kaphatnak azok a gazdák, akik befejezik vagy áttelepítik tevékenységüket egy másik országba. A tovább működő állattartó telepekre különadót vetnek ki vagy értelmetlen előírások betartására kényszerítik őket.
Magyarországon jellemzően úgy gondolják, hogy az állattartás és az állati terméket előállítása rossz az állatoknak, az embereknek és a világnak. A magyarok többsége úgy véli, hogy az állati eredetű fehérjék fogyasztása az egészséges táplálkozás része.
Ahhoz, hogy az ökológiai adottságainkat ki tudjuk használni és az ország lakosságának akár a kétszeresét is egészséges, jó minőségű állati eredetű élelmiszerrel biztonságosan el tudjuk látni, folyamatos fejlesztésekre van szükség. A tavalyi elképesztő aszály, az idei torony magas infláció és barátságtalan kamatkörnyezet, valamint a kiszámíthatatlan piaci változások sokakat elbizonytalanítottak.
