2019. augusztus 20. kedd István

Hírek - Agrárpénzek

Így fizetik az agrártámogatásokat a tagállamok, és így mi!

Bár a magyar termelők sokszor érzik úgy, hogy késlekedik a támogatás érkezése, valójában a közvetlen kifizetések terén az uniós átlagnál gyorsabban és több pénzt juttat el az Államkincstár a gazdákhoz, a vidékfejlesztési források esetében viszont hátul kullogunk. Az agrárszektor.hu információi szerint ennek oka a magyar kormányzat stratégiája volt: szerette volna minél hamarabb kipörgetni a jogcímeket, és látni, hogy mennyi újra elosztható pénz hullik vissza. Ma már talán másképp hirdetné meg a kiírásokat. Íme, négy terület, ahol magasra tettük magunknak a lécet.
 
 
Feliratkozom az Agrárszektor hírlevélre
 Elmúltam 16 éves
 Az adatvédelmi tájékoztatót elolvastam, megértettem, és hozzájárulok ahhoz, hogy megadott adataimat a szolgáltató mint adatkezelő a szabályzatban foglaltaknak megfelelően kezelje.

Magyarország nem tekinthető a határidőket betartani képtelen, hátul kullogó országnak. A legtöbb probléma kétség kívül a vidékfejlesztési pénzek kifizetése körül van, mivel szinte az összes kiírás egyszerre jelent meg, így az elbírálásuk két évet vett igénybe. Ez azzal járt, hogy a megvalósítás mérföldköveit is újra kellett ütemezniük a pályázóknak, miközben az elszabadult építési költségekkel is küzdenek. De ez csak az egyik eltérés a többi tagállam stratégiájához képest.

Az alábbiakban sorra vesszük azokat a különbségeket, amelyekben a hazai támogatási filozófia eltér az Európára jellemzőtől. 

1. Egyszerre hirdettük meg

Az egész unióban csúszással indult a vidékfejlesztési kiírások meghirdetése, hiszen a támogatási keretrendszerben is késéssel állapodtak meg a tagállamok. Nem mindegy azonban, hogy a kezdeti toporgást mennyire gyors pályázatkiírási tempó váltotta fel. Mi gyorsak voltunk – túlságosan is. Sem elbírálni, sem problémamentesen megvalósítani nem lehetett így az elnyert projekteket. Az agrárszektor.hu információi szerint a tárca eleve számolt egy természetes lemorzsolódással, ám hogy ennek mértéke végül nagyobb lett-e a vártnál, illetve melyik jogcímet érinti a leginkább, nem derült ki. 

Természetesen időközben is jelentek meg nagy horderejű pályázatok, például az élelmiszeripari beruházások vagy az ökogazdaságok támogatása, amelyeket éveken át kell követnie a hatóságnak. A kormányzat eddig szilárdan kitartott amellett, hogy ebben a pénzügyi ciklusban a gépbeszerzések helyett a környezetkímélő, a generációváltást segítő és termelő projekteket fogja segíteni. Ha a támogatási döntést meghozták, akkor a pályázat megvalósítása áthúzódhat a következő pénzügyi ciklus első két évére is, sőt a további évekre is (determináció). Úgyhogy nem biztos, hogy egy nagyobb arányú visszafolyó összeg stratégiaváltásra kényszeríti a döntéshozókat, és egy gyors gépbeszerzési pályázat meghirdetése mellett döntenek. Majd meglátjuk.

A precizitásra és az energiahatékonyságra tevődött át a hangsúly (Fotó: MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor)

2. Nehezen ellenőrizhető jogcímeket vállaltunk

Ha minden tagállam késve hirdette meg a pályázatait, akkor hogyan lehetséges, hogy Magyarország pillanatnyilag az egyik leggyengébben teljesítő ország a vidékfejlesztési pénzek felhasználása terén? A kifizetések eltérő tempójának csak egyik oka a dömpingszerű pályázatkiírás. A másik a már említett stratégia, hogy könnyen vagy nehezen kifizethető jogcímek domináljak-e a kettes pillért.

Ellenőrzési szempontból könnyűnek számítanak a gépberuházások és a területalapon, átalányszerűen fizethető támogatások, mint például az érzékeny természeti területekre vagy a Natura-földekre járó kifizetések.

De az építési beruházások megvalósításához és ellenőrzéséhez képest még az agrár-környezetgazdálkodás is az egyszerűbb jogcímek közé tartozik. Az osztrákok például a vidékfejlesztési források mintegy 80 százalékát agrár-környezetgazdálkodásra fordítják, mivel ez egy hektáralapú kifizetési forma, ami néhány plusz előírás adminisztratív ellenőrzésével elindítható. Úgy számolnak, hogy ebből a támogatási összegből a beruházásokra is futnia kell a gazdaságban. A kifizető szerv viszont mentesül az építési típusú támogatás költségvetésének és megvalósulásának ellenőrzésétől, valamint a fenntartás ötéves időszakának követésétől.

A gépbeszerzési pályázatok könnyen kipörgethetők

3. Támogatás-maximalizálás

Van egy harmadik szempont is, amivel a többi tagállamhoz képest megnehezítettük a dolgunkat: bevezettük a cappinget. Ez azt jelenti, hogy az egyes pillér területalapú alaptámogatását üzemenként maximalizáltuk, és az így felszabadult pénzt áthelyeztük a vidékfejlesztési pillérbe. (Magyarországon kívül 8 tagállam alkalmazza a teljes támogatás-elvonást egy bizonyos szint felett, de a mi szabályozásunk a legszigorúbb.) A capping nem érinti a zöldítést, vagy a fiataloknak járó extra kifizetést, így azok dinamikusan követik az igénylő által használt terület nagyságát. Az alaptámogatás ugyan befagy körülbelül 1200 hektárnál, de a lecsípett összeg nagysága – attól függően, hogy mekkora területet érint az elvonás – változik. Vagyis a Kincstárnak minden évben újra és újra ki kell számolnia a cappinggel megtakarított összeget.

4. Az átcsoportosított pénz átcsoportosítása tucatnyi jogcímbe

Az így lecsípett pénzt aztán átrakjuk a kettes pillérbe, majd az így előállt összeg 5 százalékát visszahelyezzük az egyes pillér termeléshez kötött támogatásainak finanszírozására. Ezek olyan átalányjellegű, egy-két alapfeltétellel teljesíthető jogcímek, amelyek bizonyos növények termesztőit, illetve az állattartókat segítik, vagyis egy-egy szektort juttatnak előnyhöz – jó sok számolási és ellenőrzési lépés után. Ráadásul Magyarország az egyetlen tagállam, amelyik 13 különféle jogcímet alkotott erre a célra, a többiek jellemzően 3-4, leginkább az állattartáshoz kapcsolódó termeléshez kötött támogatást találtak ki. De van, aki egyet sem, ilyen Németország.

Az állattenyésztést más országok is szívesen dotálják

Nagy hendikep, de bírjuk a tempót

Ezek után elképesztőnek mondhatjuk azt a teljesítményt, amit a közvetlen kifizetések terén produkálunk. Gyakorlatilag minden év októberében megkezdjük valamennyi első pilléres jogcím 70 százalékának kifizetését, amit a következő évben legkésőbb júniusra be is fejezünk.

Más tagállamoknál az 50 százalékos előleg a jellemző, és korántsem az összes jogcímre.

Dánia például csak egyetlen jogcímre fizet előleget októbertől, a többit, főként az állattartást segítő pénzeket, inkább decemberre, illetve a következő évre csúsztatja át. Az egyes tagállamok évente változó arányban kezdenek ősszel előlegfizetésbe, általában az alaptámogatást (SAPS) fizetik, de például a zöldítésben jóval kevesebb országban vezették be az előleget, ilyen például Írország és az Egyesült Királyság. A termeléshez kötött közvetlen támogatásokat Magyarországon kívül szintén csak néhányan kezdik el fizetni december előtt (pl. Egyesült Királyság, Belgium).

Az olyan országok, mint Németország, amelyik egyetlen egy termeléshez kötött jogcímet sem hirdetett meg, hozzánk képest sokkal gyorsabb teljesítésre képesek. A cappinget sem alkalmazzák, így nem kell a pillérek forrásait folyton újrakalkulálniuk. A pénzek 5 százalékos átcsoportosítása így könnyen, automatikusan megy, méghozzá a vidékfejlesztést gazdagítják vele. Itt is elsősorban a területalapon fizethető, környezetvédelmi kifizetésekre koncentrálnak. Ez a rendszer az egyszerűsége mellett azért is vonzó, mert elmarad a szektorok extratámogatása, ami hatékonyabb, versenyképesebb gazdaságokat eredményez. A németek úgy vélik, az építéseket és gépbeszerzéseket piaci alapon is meg lehet valósítani. A támogatás – ami így már nagyon sok pénz – szolgálja inkább a környezetvédelmet. Ez a fogyasztók részéről is elfogadhatóbbá teszi a mezőgazdaság támogatását.

Vannak persze ellenpéldák is a tempóra. A francia gazdák még a 2016-2017. évi ökológiai gazdálkodási kifizetéseikért küzdenek. Az ottani kifizető ügynökség tavaly decembert jelölte meg végső határidőnek, de most egy újabb hosszabbítással 2019. július 31-re tolódott ki a támogatás utalásának várható időpontja. Holott erről a jogcímről azt gondolhatnánk, hogy nem túl bonyolult az ellenőrzése.

Mindent összevetve meg kell hogy állapítsuk: a hazai rendszer – a magára rakott súlyok dacára – még mindig mozgékony. Aki pályázni akar, ne bizonytalanodjon el, a kifizetések rohamos gyorsulására lehet számítani.

Minden kiírás, amely még nyitva áll, várja a minőségi pályázatokat, a beérkezés sorrendje pedig nem számít.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA

    A szakértő szemével

    Támogató:

    Agrárszektor Konferencia 2019

    Most extra kedvezményes áron >>

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu