2021. február 25. csütörtök Géza

Hírek - Agrárpénzek

Kiderült, milyen ígéreteket tett a kínai elnök a találkozón, amin Orbán Viktor is részt vett

A napokban hívta össze a kínai elnök azt a csúcstalálkozót, amelyen Kína és 17 kelet-közép-európai ország vett részt, köztük Magyarország is, amelyet Orbán Viktor kormányfő képviselt. Kínai sajtójelentésekből kiderült, hogy Hszi Csin-Ping agrárterületen kifejezetten nagy lehetőségeket ígért többet között Magyarországnak is, a következő 5 évben ugyanis szeretné megduplázni a kelet-közép-európai tagállamok felőli agrárexportot Kínába.
 
 

A koronavírus-járvány miatt csaknem egy évet csúszott a Kína és 17 kelet-közép-európai ország vezetőivel rendezett online találkozó, amelyet sebtében hívott össze a napokban a kínai elnök - írja a Portfolio. Részben emiatt, de inkább demonstratív okok miatt a találkozón végül hat uniós és NATO-tagállam vezetője (államfője, vagy miniszterelnöke) nem vett részt, inkább minisztereket és miniszterelnök-helyetteseket delegáltak. A Politico információi szerint a hat tagállam Bulgária, Románia, Szlovénia és a három Balti-ország (Észtország, Lettország, Litvánia) voltak és a lapnak nyilatkozó egyik diplomata szerint ez „nagy meglepetés” volt a kínaiaknak azután, hogy a 7 évig tárgyalt EU-Kína beruházási megállapodást végül tavaly év végére sikerült összehoznia az Európai Bizottságnak és azt utána minden uniós tagállam gyorsan jóvá is hagyta (az életbe lépéséhez még az Európai Parlament hosszadalmas jóváhagyása is szükséges). Majdnem hét renitens tagállam lett a hatból, de mivel egy nappal a csúcstalálkozó előtt egy külön megállapodást össze tudott hozni Szlovákia Kínával a több szlovák bárányhús-exportról, így végül Igor Matovic kormányfő ült oda a monitor mögé Hszi Csin-ping kínai elnökkel beszélgetni, nem pedig valamelyik helyettese.

Kik vannak a "klubban"?
A 17 ország között Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Horvátország, Csehország, Észtország, Görögország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Észak-Macedónia, Montenegro, Lengyelország, Románia, Szerbia, Szlovákia és Szlovénia található, illetve a másik oldalon Kína.

Fontos ígéretek hangzottak el

Hszi Csin-Ping elnök azt jelentette be a kínai Xinhua hírügynökség tudósítása szerint, hogy a következő 5 évben szeretné megduplázni a kelet-közép-európai tagállamok felőli agrárexportot Kínába, illetve egyébként is szeretné 50 százalékkal megnövelni 5 év alatt a kétoldalú agrárforgalom volumenét. Ezek a tényezők bizonyára lényegesek lesznek annak az új kínai elnöki célnak az elérésében is, hogy 5 év alatt 170 milliárd dollárra nőjön a 17 régiós ország és Kína közötti kereskedelmi forgalom. Ez tavaly 103 milliárd dollár volt és 8,4%-os növekedést jelentett a megelőző évhez képest, ami gyorsabb ütemű bővülést jelent a Kína és az Európai Unió közötti forgalomhoz, valamint a teljes kínai külkereskedelmi forgalom növekedéséhez képest is.

A kínai elnök a tanácskozáson több beszámoló szerint ígéretet tett az agrárügyi szabályok lazítására, a könnyebb piacra lépésre, és ha belegondolunk, az elnök által célként megjelölt 5 év alatti exportduplázáshoz ez valóban kell is. Fontos tudni, hogy a CEE régióból már most is a legnagyobb agrárügyi exportőr Lengyelország, utána pedig a második helyen Magyarország áll a Politico összefoglalója szerint, és leginkább húst, és tejtermékeket exportálunk a kínaiaknak.

Az, hogy a kínai elnök a fórumon célként jelölte meg a következő 5 évben a kelet-közép-európai országokból az agrárexport duplázását és ígéretet tett az ezt lehetővé tevő kínai szabályok lazítására, fontos és nagy lehetőség többek között a magyar agrárium számára. A kínai elnök által elmondott célok feltehetően nem érték teljesen váratlanul a magyar diplomáciát és emiatt még jobban érthető az a két januári kormánydöntés, miszerint

  • Az új uniós ciklusban a vidékfejlesztési EU-s pénzekhez radikálisan több, 80%-os állami önerőt biztosít a kormány, így 4265 milliárd forintos hihetetlen volumenű pénzt kap a magyar vidék, a magyar mezőgazdaság, illetve az élelmiszeripar a fejlesztésekre, ami teljesen felforgatja a vidéki Magyarországot. A fő cél az, hogy a most még elérhető jelentős EU-s forrásokra "ráemelve" megerősítse az ország teljes körű és biztonságos élelmiszerellátását, illetve minél inkább magas feldolgozottságú exportra is jusson az itthon megtermelt alapanyagokból. Amint látjuk, a kínai piac nyílása és ez a stratégia éppen összeér.
  • Számos vidéki agrárintézmény integrálásával létrehozta az új agráregyetemet, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemet (MATE) és alapítványi modellbe szervezte. Utóbbit az agrár felsőoktatás színvonalának növelése vezérelte, de ahogy elhangzott, ezzel együtt cél az is, hogy egységnyi magyar földből minél több előállított terméket ki lehessen hozni és így ez is megteremti annak lehetőségét, hogy valóban minél többet lehessen a tovább nyíló hatalmas kínai piacra is exportálni.

Címlapkép forrása: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Mind a négyet bepipálom

    Portfolio Agrár Klub: Hatalmas birtokrendezés jön a magyar földeken

    Kiknek kedvezhet és kiknek nem az új szabályozás?

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu