Blum Zoltán emlékeztetett rá, hogy a közvetlen kifizetések harminc százaléka a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlat alkalmazásához, vagyis a zöldítéshez kapcsolódik. Az ügyvezető szerint első ránézésre úgy tűnhet, hogy ezek az intézkedések a mezőgazdasági termelés további megregulázását szolgálják, de a zöldítés bevezetésével új lehetőségek nyíltak meg a gazdák előtt. Az ökológiai másodvetés bevezetése ugyanis javíthatja a talajaink állapotát, és jól beilleszthető
az intenzív növénytermesztés technológiai elemei közé.

A főnövény igényeihez igazodó keverékek elősegítik a humuszképződést és megóvnak az erózió, a defláció és a tápanyag-kimosódás negatív hatásaitól. A nagyobb biodiverzitás biológia védelmet nyújt egyes talajbetegségekkel és fonálférgekkel szemben, emellett növeli a hasznos élőszervezetek - például a földigiliszták - számát. A zöldítés alkalmazása javíthatja a talajszerkezetet és fokozhatja, illetve fenntarthatja a talajérettséget - tette hozzá az ügyvezető.

Blum Zoltán szerint a sikeres köztesnövény-termesztés alapja a megfelelő keverék kiválasztása, amelyet a mindenkori vetésforgó, a hasznosítási cél, a tervezett vetésidő és a területi adottságok határoznak meg. Minél alaposabban készítették elő a területet és a magágyat, annál sikeresebb és biztosabb a kelés, mivel a gondos talajelőkészítés nemcsak az árvakelések elleni küzdelem, hanem a köztesnövények gyors és egyenletes kelésének és fejlődésnek is alapja. A szárazságra, aszályra hajlamos időszakokban és termőhelyeken javasolt a talaj vízkészleteit megőrző sekély talajművelés alkalmazása.

A gyakorlatban több vetési módot is alkalmazni lehet. Attól függően, hogy a gazdák a sorbavetést, a hagyományos mulcsvetést vagy a szórva vetést részesítik előnyben, eltérő lehet a vetés pontossága és a kelés sikeressége.

A köztesnövények vetési idejére eső munkacsúcsokat, illetve a költséghatékonyság elvét is szem előtt tartva a leghatékonyabb megoldás az lehet, ha a gazdák az elővetemény betakarítása után a tarlóápoló talajműveléssel egy menetben vetik el a keverékeket. A gépgyártóknál már elérhetők az olyan aprómag-vetőegységek, amelyekkel például a tárcsához, vagy a szántóföldi kultivátorhoz csatlakoztatva egy menetben is kivitelezhető a keverékvetés.