Országszerte mintegy 234 ezer mezőgazdasági tevékenységet folytató gazdaság részvételével tartott agrárcenzust 2020-ban a Központi Statisztikai Hivatal. A 10 évente ismétlődő mezőgazdasági összeírás célja, hogy teljes körűen felmérje a hazai gazdaságok szerkezetét, a mezőgazdaság aktuális helyzetét - jelenti a Központi Statisztikai Hivatal a 2020-as agrárcenzus előzetes eredményeit összefoglaló kiadványában.

A KSH előzetes adatokat ismertető, most megjelent kiadványából kiderül, hogy a hazai gazdaságok száma a legutóbbi 2010-es cenzus óta, az akkori mintegy 351 ezerről, folyamatos fogyás mellett 2020-ra 234 ezerre csökkent. 

- emelte ki Tóth Péter, a KSH statisztikai tanácsadója.

A csökkenő tendencia elsősorban az állattartással foglalkozó gazdaságokat érintette, 2010-ben még 46 százalék volt az arányuk a gazdaságokon belül, 2020-ban már csak 25 százalék. Mindeközben a főként növénytermesztéssel foglalkozó gazdaságok aránya 41 százalékról 67 százalékra nőtt, a vegyes gazdaságoké pedig a 2010-es 13 százalékról 2020-ra 9 százalékra változott. 

 - mutat rá a KSH szakértője.

A több mint 4,8 millió hektár mezőgazdasági földterület - amely mintegy 52 százaléka hazánknak - túlnyomó része (82%) szántóterület, 15 százaléka gyep, 2 százaléka gyümölcsös, a szőlőterületek aránya pedig 1 százalék. A fiatalabb gazdálkodók a gyümölcstermesztéshez használnak nagyobb arányban területet, a szőlőtermesztéssel foglalkozó gazdálkodók pedig inkább az idősebbek közül kerülnek ki. A hazai gyümölcsösök közel harmadán (31%) termesztenek almát, 17 százalékán meggyet, a tizedén diót, ennél kisebb arányban pedig szilvát (9%), kajszibarackot (8%), bodzát (6%) és őszibarackot (5%).

A mezőgazdasági területek több mint fele az 5-300 hektárral rendelkező közepes méretű gazdaságok használatában van, a szőlő- és gyümölcsterület közel háromnegyedét ezek a közepes méretű gazdaságok művelik. Az összeírás kérdőívére adott válaszok alapján látható, hogy a mezőgazdasági területeik felét bérelték a gazdaságok, 45 százalékuk pedig a saját tulajdonukban volt. Az egy gazdaságra jutó földterület nagysága 2010-hez képest minden művelési ágban nőtt, a szőlő esetében több mint kétszeresére.

Jelentős mértékben módosult a hazai gazdaságok állatállománya is a legutóbbi agrárcenzus óta. 2020-ban mintegy 927 ezer szarvasmarhát írtak össze, ez 31 százalékkal haladta meg a 2010-es állományt. 

 - hívja fel erre a figyelmet Tóth Péter. Ugyanakkor a 2 millió 990 ezres sertés- és a 967 ezres juhállomány csökkent a 2010-es adatokhoz képest, csakúgy, mint az 1,7 millió egyedből álló lúd-, és a 2,5 milliós kacsaállomány (előbbi 38, utóbbi 46 százalékkal volt kisebb, mint 2010-ben). A tyúkállomány a 2010-es 34 milliós egyedszintről közel 30 milliósra csökkent 2020-ra.

A gazdaságok irányítóinak válaszaiból kiderül, hogy 55 százalékuk 40-64 éves, de jelentős mértékben (35%) képviseltetik magukat a 65 éves vagy idősebb irányítók, és csupán a gazdaságok 10 százalékát irányítják a fiatalabb generáció (14-39 évesek) tagjai. 2010 óta folyamatosan nő a gazdák átlagéletkora, 2020-ra a 65 év alatti gazdálkodók aránya 73-ról 65 százalékra csökkent. A női irányítók aránya az idősebb korosztályokban volt magasabb, a legalább 65 éves gazdálkodók 33%-a nő, a fiatalabb generációk között arányuk 26 százalék.

Generációváltás az agráriumban: már 2021-ben elkészülhet az átfogó szabályozás

A családi gazdasági törvény megteremtette az alapokat.

A gazdaságokat irányítók végzettségét illetően elmondható, hogy a korábban jellemző gyakorlati tapasztalatot egyre inkább felváltja valamilyen fokú mezőgazdasági végzettség. Bár 2020-ban a magyar gazdaságok több mint felét (53%) még továbbra is gyakorlati tapasztalatok alapján gazdálkodó irányító vezette, alapfokú mezőgazdasági végzettsége már a gazdálkodók 11, középfokú 19, míg felsőfokú végzettsége 9 százalékának van. Érdemes kiemelni, hogy a fiatalabb gazdaságirányítók körében már a gazdák fele rendelkezik valamilyen szakirányú képzettséggel, a felsőfokú mezőgazdasági végzettséggel rendelkezők aránya pedig a legnagyobb, legalább 500 ezer euró termelési értékkel rendelkező gazdaságok esetében már 60 százalék.

Az egyéb, úgynevezett nem mezőgazdasági tevékenységek megoszlása eltérő a különböző nagyságú gazdaságok között. A legkisebb, 4000 euró termelési érték alatti gazdaságok esetében a húsfeldolgozás (idetartozik például a disznóvágás) a legjelentősebb kiegészítő tevékenység, közel 10 százalékuk foglalkozik ezzel. A nagyobb, 100 ezer euró termelési érték feletti gazdaságok körében a mezőgazdasági szerződéses munka a leggyakoribb nem mezőgazdasági tevékenység, 6 százalékuk folytat ilyen tevékenységet is. De idetartozik a borkészítés és palackozás, a gyümölcs- és zöldségfeldolgozás, vagy az erdőgazdálkodás is, amelyeket szintén számos hazai gazdaság folytat kiegészítő tevékenységként.