Észak-Európa gazdálkodói már biztosak benne, hogy idén nem lesz nyereségük a borjúhizlaláson. A búzaszalma tonnája normál esetben 39 euróba kerül, most viszont 111 eurót (36 ezer forintot) szurkolt le érte David Bartonközép-angliai termelő.  Így a 173 marha etetése napi szinten 89 eurójába kerül a gazdálkodónak, aki 3 hónapra vetítve 7800 eurós (2,5 millió forintos) költségnövekedéssel számol a takarmányellátsi gondok miatt, ez pedig veszteségessé teszi a hizlalást. "Persze nem éheznek a marhák, de nem is nőnek úgy ahogy kellene. Friss fű híján biztosan nem lesz nyereségünk a tevékenységen" - magyaráz a farmer.

Németországban 1881 óta nem tapasztak ilyen hőséget és szárazságot júliusban. A learatott gabona szára lényegesen rövidett lett, így a szalmamennyiség 20-40 százalékkal kevesebb most az ország északi tartományaiban, például Schleswig-Holsteinben, a holstein marha hazájában. "Sem takarmánynak, sem alomnak nincs elég gabonaszárunk, a szalma ára tavalyhoz képest megduplázódott" - állítja Peter Levsen Johannsen. Már vannak olyan régiók is, ahol a szalmáért többet fizetnek, mint a gabonaszemekért. Dániában szintén csak a  normál szalmamennyiség felével lehet számolni, 120-150 eurót (38-48 ezer forintot) kérnek egy tonna szalmáért az eladók, ami a tavalyi ár duplája.

Magyarországon nem volt ennyire rossz a helyzet, noha április közepétől itt is volt egy másfél hónapos esőszünet, majd július közepétől rendkívül melegre és szárazra fordult az időjárás. A szalma és széna ára is emelkedett, de csak nagyjából 10 százalékkal - tapasztalják a hajdúsági állattartók. Mivel a feldolgozók is drágábban jutnak majd hozzá az állati termékek alapanyagaihoz, az áremelkedés biztosra vehető, ám ez nem egyformán fog megjelenni a feldolgozás különböző fázisaiban. Élelmiszeripari elemzők úgy vélik, a folyadéktej alig, míg a vaj és a sajt jelentős drágulásnak néz elébe Európában.