Hangyából annyi van, hogy valószínűleg ez az egyetlen állatfaj meg tudná menteni a növényvilágot, és visszaállíthatná az egyensúlyt, ami a méhek és egyéb beporzók haldoklásával borult meg, ha maga is jó beporzó lenne, a legtöbb hangya azonban egy olyan folyadékot választ ki magából, ami elpusztítja a polleneket, így a növény képtelen szaporodni. Egy friss felfedezés viszont most először igazolta, hogy egy növény úgy fejlődött, hogy immúnis legyen a hangya által kiváltott folyadékra, írta meg a 24.hu az IFL Science értesülései alapján.

Az Annals of Botany tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint az Edith Cowan Egyetem kutatói Nyugat-Ausztráliában fedezték fel a különlegességet. A hangyák rendszerint azért akarják a polleneket megsemmisíteni, hogy más beporzóknak ne legyenek csábítók a virágok, ők lehessenek az egyedüliek, akik kiszívhatják a nektárt belőlük. Az ausztrál füstcserjék (Conospermum) azonban, úgy tűnik, kicselezték a hangyákat, és úgy változtatták meg a pollenjük biokémiáját, hogy a hangyafolyadék ne pusztítsa el azt.

- írták a kutatók sajtóközleményükben.

Bár összesen eddig 46 hangyabeporzóról tudunk világszerte, ezek általában olyan esetek, amelyekben a pollen elég erős ahhoz, hogy túlélje a hangya által termelt, gyengébb vegyületet. Ez a mostani azonban az első olyan alkalom, amikor a növény konkrétan megváltoztatta a saját biokémiai szerkezetét, hogy kihasználja a hangyák tevékenységét. A füstcserjéknek egyébként azért van szükségük a hangyákra, mert csőszerű virágaik túl keskenyek ahhoz, hogy a méhek beférjenek. Egyedül a Leioproctus conospermi nevet viselő méhfaj lenne képes beporozni őket. Nem csoda, hogy a növények szerették volna bővíteni a lehetőségeiket, ráadásul tették ezt egy olyan rovarral, ami nagyon messze van a kihalástól.