Figyelmeztetik a magyar gazdákat: ezek a hibák végzetesek lehetnek a földeken

Figyelmeztetik a magyar gazdákat: ezek a hibák végzetesek lehetnek a földeken

agrarszektor.hu
A VPAKG2021 támogatást igénylőknek az AKG-ba bevinni szándékozott területeik vonatkozásában alapkövetelmény, hogy betartsák az integrált növényvédelem alapelveit - ezek ellenőrzésre is kerülhetnek -, melynek általános keretét a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet tartalmazza. Az integrált növényvédelem/növénytermesztés célja tehát, hogy megfelelő talajkondíciók, agrotechnikák által az egészséges növény, ellenállóbb legyen a kórokozók ellen csökkentve annak igényét, hogy feltétlenül növényvédőszeres kezeléseket kelljen alkalmazni, melynek költsége sem alacsony.

AGROBÉRLET: 2 KONFERENCIA 1 HELYEN, KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL | AGROFOOD + AGROFUTURE

Az AGROFOOD 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFUTURE 2024 konferenciát május 23-án, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 56 900 Ft + Áfa / fő áron.

Az AGROFUTURE 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFOOD 2024 konferenciát május 22-én, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 54 400 Ft + Áfa / fő áron.

Részvételi szándékát az online jelentkezés során jelezheti a regisztráció második oldalán található megjegyzés mezőben az "AGROBÉRLET" kóddal.

Mire figyeljünk? Minden esetben meg kell vizsgálni, hogy adott talajon mely növények termesztése lehet rentábilis, illetve mennyire egészséges, ellenálló növényállomány kialakulása valósítható meg. Természetesen a szántóföldi növények valamint a szabadföldi zöldségnövények a legjobb terméseredményeket a középkötött, tápanyagban gazdag, jó vízgazdálkodású csernozjom és erdőtalajokon, valamint a réti talajokon, meszes öntéstalajokon érik el - írja a NAK.

A tavasz kiemelkedő agráreseménye: Agrárium Konferencia Kecskeméten

Április 6-án rendezi meg Kecskeméten a Portfolio Csoport tavaszi Agrárium 2022 konferenciáját, amely a gazdálkodási évet megalapozó, illetve megerősítő információkat nyújt a hazai agrárgazdaság szereplőinek. A rendezvény bemutatja és részletesen kifejti azokat a legfontosabb jogszabályi, támogatási, piaci, finanszírozási, innovációs és jövedelmezőségi változásokat, amelyek döntően befolyásolhatják az agrárvállalkozások tevékenységeit. A konferencia gyakorlati útmutatással és naprakész információkkal járul hozzá ahhoz, hogy az agrárgazdasági vállalkozások eredményes gazdasági döntéseket hozhassanak. A rendezvény valamennyi üzemméretű gazdálkodónak hasznos tájékoztatást nyújt a 2022-es évet érintő legjelentősebb agrárgazdasági változásokról. Ne hagyja ki az Agrárium 2022 Konferenciát április 6-án Kecskeméten!

EZ IS ÉRDEKELHET

De nem mindenki rendelkezhet optimális talajviszonyokkal, ott érdemes átgondolni a szokásokat, s odaillő növényeket kell termeszteni. Bizonyos növényfajok termeszthetők humuszos homoktalajokon is (pl. rozs, cirok, csillagfürt, somkóró, szarvaskerep, évelőrozs). Fontos az is, hogy a tervezett termésmennyiséget és a jó minőséget csak harmonikus, szakszerű tápanyag-utánpótlással érhetjük el. A feleslegben kiadott hatóanyag, pedig csak a költséget növeli. Érdemes a jövedelem maximumra törekedni, s nem a maximális hozamra.

A károsítók elterjedésének megakadályozása a gépek, berendezések, öntözőcsatornák rendszeres tisztításával

A talajművelő eszközök rendszeres tisztítása táblaváltáskor elengedhetetlen. Ugyancsak fontos a terménytárolás során a termény mozgatására használt gépek, illetve a szárítás és tisztítás során keletkezett károsítókkal fertőzött rostaalj megfelelő kezelése annak érdekében is, hogy a kórokozókat ne vigyük át egyik helyről a másikra, magunknak nagyobb kárt okozva. A permetezés során, majd annak befejezése után maradéktalanul be kell tartani a növényvédelmi higiéné előírásait, a felszíni és a felszín alatti vizek védelmét (szélsebesség, a védősávok betartása, a gépek mosásához használt vizet megfelelő kezelése stb.). 

EZ IS ÉRDEKELHET

A károsítók természetes ellenségeinek védelme 

A gyomnövények, kártevők és kórokozók természetes ellenségeinek. Az integrált növénytermesztési rendszer nem tekinti céljának a károsítók teljes kiirtását, hanem a gazdasági kártételi küszöb szint alatti tartására törekszik, s ennek érdekében előtérbe helyezi azokat az eszközöket melyek által minél kevésebb növényvédőszer alkalmazása válik szükségessé. Az elvek szerint előnyben kell részesíteni az agrotechnikai, biológiai és biotechnológiai védekezési módszereket a kémiai növényvédelemmel szemben. Prioritást kell adni a természetes ellenségek, technológiák alkalmazásának, természetes ellenségek védelmének, s munkájuk elősegítésének. 

A kártevő állatok esetében is alkalmazzunk megelőző jellegű agrotechnikai megoldásokat, pl. a tarló tisztán, gyommentesen tartása, mellyel pl. egyes kártevők betelepedését eleve meg lehet akadályozni. Ennek hiányában törekedni kell a célzott, rajzáshoz igazított védekezésre, mely során lehetőleg ne használjunk széles hatásspektrumú növényvédő szereket. Ezzel az a cél, hogy a hasznos szervezetek, például a kártevők ellenségei zavartalanul kifejthessék tevékenységüket. Előnyben kell részesíteni a kártevőkre szelektív készítményeket, pl. a rovarfejlődés-gátlókat. Fontos a méhek/beporzók védelme is, mert a virágzó rovarporozta kultúrnövény, vagy a táblán belül megtalálható virágzó gyomnövény folt, esetleg erősebb levéltetű fertőzés, pontosabban a levéltetű által termelt ragacsos mézharmat, vonzó hatással van rájuk. A kezelés előtt minden esetben meg kell győződni arról, hogy a méhek látogatják-e a táblát, ha igen, akkor vagy méhekre nem veszélyes, illetve nem kockázatos készítménnyel vagy méhkímélő technológiával kell védekezni.

EZ IS ÉRDEKELHET

A mezei rágcsálók (pl. mezei pocok, közönséges hörcsög) természetes ellenségeinek is egyszerű módszerekkel segíthetjük a munkáját. A mezei pocok - mint időszakonként felszaporodó kártevő - kártételének mérséklése, illetve a felszaporodás megakadályozása legegyszerűbb módszerrel úgy oldható meg, ha a ragadozó madarak számára a táblák környékét alkalmassá tesszük a vadászatra (azaz figyelőhelyet alakítunk ki számukra), fészkelésre. Rövidtávú megoldást jelentenek az úgynevezett T-fák, vagy szállófák, melyek legalább 2 m magas T-alakban összeácsolt karók, amelyről a ragadozók (egerészölyv, vércsék, baglyok stb.) nagy távolságot láthatnak be és tarthatnak ellenőrzés alatt. Még jobb, hosszú távú megoldást a mezővédő erdősávok, facsoportok, magányos fák (újra) telepítése - nem véletlenül védett tájképi elemek -, fenntartása adhat. 

A fasorok egyben a ragadozók és paraziták számára a folyamatos jelenlét lehetőségét teremtik meg, pl. a katicabogarak számára telelési lehetőséget biztosítanak, így hamarabb jutnak el a szomszédos táblára, mintha távoli telelőhelyről kellene idejutniuk. A rovarevő énekesmadarak számára fészkelő helyet adhat egy fasor vagy erdősáv, s megtelepedésüket az itt elhelyezett odúkkal is segíthetjük. A talajszinten kőrakások elhelyezésével a sün számára létesíthetünk búvóhelyet.

Címlapkép: Getty Images
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?
Agrárszektor  |  2024. április 17. 16:02