Az elmúlt két évtizedben több mint 50%-kal csökkent a hazai fecskeállomány, mára legalább minden második madár eltűnt az ereszek alól. A folyamat megfordítása közös érdekünk - hívja fel a figyelmet az MME közleményében, amelyben kiemeli az egyesület a műfészkek és az ezekhez szükséges sablonok elkészítését bemutató kisfilmekkel is segíti.

Az állománycsökkenés megállítását, megfordítását a meglévő, aktív természetes fészkek és telepek fokozott védelmével (a fészekleverések hatósági bejelentésével), valamint az ezek mellé még március-áprilisban kihelyezett műfészkekkel, sárgyűjtőhelyek létesítésével, valamint az ember-fecske konfliktusok hátterében álló ürülékpotyogást megszüntető fecskepelenkák felszerelésével, a parti fecskék esetében pedig költőfalaik felújításával, ásóval, lapáttal függőlegesre faragásával lehet segíteni.  A klímaváltozással új kártevő és betegségterjesztő rovar- és szúnyogfajok, valamint az általuk terjesztett kórokozók jelennek meg Magyarországon. Az ellenük történő biológiai védekezésben is óriási szerepük van egyebek mellett a fecskéknek (és a denevéreknek), amelyek természetes úton csökkentik ezek számát.

Az MME tájékoztatása szerint, a települési fecskeállomány ezredfordulót követő megfeleződésének hátterében az élőhelyek átalakítása, a táplálékbázis csökkenése, a klímaváltozás, valamint a kedvezőtlen társadalmi változások, a fecskefészkek leverése, a madarak elzavarása áll. Mérési adatokon alapuló becslés alapján minden fecske legalább 1 kilogramm, a muslicától a nagyobb légy mérettartományába tartozó repülő rovart fogyaszt el a költési időszakban.
Magyarországról 2010 óta akár 2 millió fecske is hiányozhat a nyár második felében, ez azt is jelenti, hogy legalább kétmillió kilogramm, vagyis mintegy 2 ezer tonna kártevő és betegségeket terjesztő rovar marad évről évre a környezetünkben - áll közleményben.