2021-ben összesen 3,956 millió tonna haszonállat-takarmánykeveréket állítottak elő a magyar keverőüzemekben, mintegy 3,4%-kal többet, mint az előző évben. A gyártott keveréktakarmány 50,8%-át, 1,997 millió tonnát a baromfitakarmányok adták. A sertéstakarmányok 1,382 millió tonnával, a szarvasmarha-takarmányok 432,9 ezer tonnával részesedtek a 2021. évi termelésből - derült ki az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) Agrárstatisztikai Információs Rendszerének (ASIR) legfrissebb elemzéséből. Az előállított brojlertáp mennyisége 10,5%-kal, a tojótápé 7,3%-kal, a kacsa-, valamint a libatakarmány-gyártás 12,4%-kal, illetve 12%-kal emelkedett 2021-ben, míg a pulykatápé 6,3%-kal volt kevesebb az előző évhez viszonyítva. 2021-ben a sertéstáp-előállítás 1,2%-kal csökkent, a szarvasmarhatáp mennyisége viszont ugyanennyivel, 1,2%-kal nőtt 2020-hoz képest.

Erről korábban Varga Ákos, az UBM Csoport igazgatóságának elnöke beszélt az Agrárszektornak, aki ugyancsak évi 3,8-4,0 millió tonnára tette az ország takarmánygyártási kapacitását, azzal kiegészítve, hogy Magyarország évente 1,3-1,4 millió tonna pet food (kedvtelésből tartott állati) takarmányt is előállít. Ahogy a szakember fogalmazott,

regionálisan összehasonlítva az összes szomszédos országnál több takarmányt gyártunk, ám ha egy kicsit távolabb megyünk, azt kell látnunk, hogy Lengyelország sokkal több takarmányt gyárt. Ebben nincs semmi meglepő, nagyobb ország is, és Németországból is sokan áttelepültek oda, állattenyésztők és takarmánygyártók egyaránt.

Kemény ősz vár a magyarokra: az igazi élelmiszerdrágulás csak most jön a boltokban

A 2023-as év nagyon nehéz lesz mind a termelőknek, mind a gyártóknak, mind a fogyasztóknak.

A baromfitakarmányok 46,9%-át (936 ezer tonnát) a brojlerek számára előállított keverékek tették ki, míg 17,9%-ukat (359 ezer tonnát) a tojó-, 17,3%-ukat pedig a pulykatápok tették ki. A baromfitápok 11,7%-át a kacsa-, 6,2%-át a libatápok adták. A sertéstakarmányok 34,9%-kal, a szarvasmarha-takarmányok 10,9%-kal részesedtek a 2021. évi teljes termelésből. Az egyéb kérődzők takarmányai az összes termelés mindössze 1%-át adták. A haltáp és az egyéb (ló, nyúl, vad stb.) tápok együttes mennyiségének aránya 2,6%-os, azaz összesen 103 ezer tonna volt.

Az öt legnagyobb magyarországi keveréktakarmány-gyártó vállalkozás adta az előállított keveréktakarmányok mennyiségének 34,5%-át (1,363 millió tonna) 2021-ben. A top 5 cég részesedése a teljes termelésből 2020-ban 33,2%-os, 2019-ben 31,3%-os, 2018-ban pedig 31,2%-os volt. Üzemegységekre vonatkozóan az előállított keveréktakarmányok mennyiségének 21,2%-át (839,4 ezer tonna) az öt legnagyobb takarmánygyártó termelőüzem (telephely) állította elő 2021-ben.

A haszonállatok számára előállított 3,956 millió tonna keveréktakarmányhoz 2,399 millió tonna gabonafélét (60,7%), 548,5 ezer tonna fehérjenövényt és származékait (13,9%), illetve 340,8 ezer tonna olajmagvat és származékát (8,6%) használták fel a gyártók Magyarországon 2021-ben. A feldolgozóipari melléktermékek közül a DDGS 95,1 ezer tonna mennyiségben került a takarmánykeverékekbe. Malomipari melléktermékekből 128,7 ezer tonnát, söripari, valamint cukoripari melléktermékekből 19,1, illetve 26,3 ezer tonnát használtak fel. A CGF és CGM takarmánycélú felhasználása minden bizonnyal meghaladja a statisztikai felmérés során kapott 53,3 ezer tonna bekeverési értéket, ugyanis a legnagyobb felhasználók (szarvasmarha-tenyésztők) által a keverőkocsikba betett mennyiségről az AKI nem rendelkezik információval.

Zsírokból, olajokból 57,8 ezer tonnát (1,5%), koncentrált fehérjehordozókból 9,8 ezer tonnát (0,2%) használtak fel. Az ásványi eredetű anyagok mennyisége 2,7%-ot (104,9 ezer tonna), a takarmányok táplálóértékét növelő és az állatok biológiai hatékonyságát fokozó takarmánykiegészítők (premixek, enzimek, szerves savak és egyéb kiegészítők) mennyisége pedig 2,9%-ot képviselt az összesített tápmennyiségben, azaz ezekből 113 ezer tonnát kevertek be az üzemek 2021-ben.

A baromfiágazat számára előállított tápokhoz átlagosan 62,2%-ban gabonaféléket, 16,8%-ban fehérjenövényt és származékait, 8,1%-ban olajmagvat és származékait használtak fel 2021-ben. A sertés-, a marha- és a baromfitápok átlagos összetételét tekintve a részben fehérjeforrásként szolgáló feldolgozóipari melléktermékek százalékos aránya a baromfitápoknál a legalacsonyabb (5,6%-os). A baromfitápoknál a magas szójadara-felhasználás mellett 2%-ban kevertek be takarmánykiegészítőket.

A sertéságazatnak gyártott takarmányokban átlagosan 68,6%-os volt a gabonamagvak aránya, a fehérjenövény és származékoké 9,2%-os, a feldolgozóipari melléktermékeké 10,7%-os. Olajmagvat és származékait 5,6%-ban, takarmánykiegészítőket 3,4%-ban, míg zsírokat és olajokat 1,1%-ban tartalmaztak a sertéstápok.

A szarvasmarhák számára gyártott abraktakarmányok 37,1%-a volt gabonamag, 13,4%-a fehérjenövény és származéka. A sertés- és baromfitápokhoz képest magas arányt képviseltek a szarvasmarhák abraktakarmányaiban az olajmagvak és származékai (19,6%), illetve a feldolgozóipari melléktermékek (18,7%). Továbbá itt a legmagasabb, 5,3%-os a takarmánykiegészítők aránya is.

Az egyéb kérődzők tápjának átlagos összetételét illetően a gabonamagvak felhasználása 49,6%-os, a fehérjenövény és származékoké 9,4%-os, míg az olajmagvak és származékainak aránya 12,5%-os volt. Takarmánykiegészítőket 1,8%-ban, ásványi eredetű anyagokat 2,7%-ban, feldolgozóipari melléktermékeket pedig 23,8%-ban tartalmaztak ezek a tápok.

A következő években várhatóan egyre jelentősebb lesz a cirok és a cirokfélék felhasználása a magyar takarmányozásban. A 2022-es aszályos időszak, és az abból következő terméskiesések - különös tekintettel a kukoricára - ugyanis új lendületet adhat a ciroktermesztésnek Magyarországon. Fontos azonban megjegyezni, hogy a termesztéssel együtt a feldolgozóiparnak és az értékesítésnek is fejlődnie kell, amint azt az Agrárminisztérium, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ), a Lidea Hungary Kft. és az Agroszemek Kft. szakemberei nemrég elemezték.

A Magyarországon előállított 3,956 millió tonna haszonállat-keveréktakarmány 51,4%-át (2,034 millió tonna) az Észak- és Dél-Alföld régió megyéiben gyártották 2021-ben. A teljes takarmánygyártás 13,9%-át Hajdú-Bihar megyében állították elő, ezt követi Bács-Kiskun 9,2%-kal, majd Komárom-Esztergom megye 9%-kal. A felmérés szerint a legtöbb (aktív) takarmánykeverő üzemegység - 23 telep - Bács-Kiskunban és Hajdú-Biharban (22 telephely) található, míg Nógrád, illetve Somogy megyében volt a legalacsonyabb a takarmánykeveréssel foglalkozó üzemek száma.

A haszonállatok takarmányait magába foglaló termékcsoportra (KN230990) vonatkozó külkereskedelmi adatok (KSH) alapján az export értékben (euróban) 19%-kal, mennyiségben közel 17%-kal bővült 2021-ben a megelőző évhez képest. A kategória nem csak kész takarmányokat, hanem a különféle készítményeket, komponenseket is tartalmazza. A termékcsoport import értéke 122,9 millió eurót, az export érték 181,7 millió eurót tett ki 2021-ben. Az export három legnagyobb célpiaca - mennyiségben - Románia, Horvátország és Szlovákia volt, a kivitel több mint 70%-a e három országba irányult. Az import legnagyobb mennyiségben Ausztriából, Ukrajnából és Hollandiából érkezett, a behozatal több mint 60%-a e három országból jött 2021-ben.