Magyarországon a 2012. évi C. törvény (a Büntető Törvénykönyvről), ismertebb rövidítéseként a Btk. rendelkezik a természetkárosításról (242. és 243. §). Ennek értelmében, aki bármely fokozottan védett élő szervezet egyedét, védett élő szervezet vagy az Európai Unióban természetvédelmi szempontból jelentős növény- vagy állatfaj egyedeit (feltéve, hogy azok külön jogszabályban meghatározott, pénzben kifejezett értékének együttes összege eléri a fokozottan védett élő szervezet egyedei esetében megállapított, pénzben kifejezett legalacsonyabb értéket), a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló EK tanácsi rendelet A és B melléklete hatálya alá tartozó élő szervezet egyedét jogellenesen megszerzi, tartja, forgalomba hozza, az ország területére behozza, onnan kiviszi, azon átszállítja, azzal kereskedik, illetve azt károsítja vagy elpusztítja, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Aki pedig Natura 2000 területet, védett barlangot, védett természeti területet vagy védett élő szervezetek életközösségét, illetve azok élőhelyét jogellenesen jelentős mértékben megváltoztatja, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, mondja ki a 243. paragrafus első bekezdése.

A kertünkben is bármikor találkozhatunk velük

Ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy ilyen védett állatfajok akár a kertünkbe is beköltözhetnek. A legtöbben ilyenkor pedig hajlamosak radikális eszközökkel eltávolítani őket onnan, hiszen sokszor megdézsmálják a termést, feltúrják a talajt. Éppen ezért nagyon fontos, hogy az ember mindig tudja, melyek azok az állatok, amelyeket semmilyen körülmények között sem szabad elpusztítani. Íme, a lista:

1. Éticsiga: Ez a legismertebb hazai csigafajunk, barnás-krémszínű, hatalmas, akár 5 cm-t is meghaladó házáról ismerjük meg, amit szürkés-fehér testén cipel. Ritkás, nedves talajú lombos erdők, kertek, parkok, rétek, bokrosok lakói, kedveli a meszesebb, köves életteret. Télen nyugovóra tér, de előtte a háza „ajtaját” vastag mészfedővel zárja el. Alkalmanként ők is felfalják a zöld növényi részeket, de alaptáplálékként a korhadó növényi maradványokat eszik. Hasznos tulajdonságuk, hogy előszeretettel fogyasztják más csigák tojásait is. A csigaház többrétegű, legbelül vékony gyöngyházréteg található, középen vastag kristályos mészréteg, míg legkívül fehérjéből és kitinből álló réteg található. A csigaház egész élete során együtt növekszik az állattal. Az éticsiga növényevő, a nővényi részeket reszelőnyelvükkel őrlik meg. Sajnos sokszor kerti növényinket is előszeretettel megeszi, megrágja. Az éticsiga eszmei értéke 2 ezer forint.

2. Smaragdzöld virágbogár: Ki ne ismerné ezt a szépségesen ragyogó, zöldben pompázó bogarat, amit gyerekkorunkban előszeretettl gyűjtöttünk is? A smaragdzöld virágbogár 19-25 mm nagyságú, teste mindkét oldala élénkzöld, néha aranyos csillogással, fehér harántfoltok nélkül. Hozzá hasonló magyarországi faj a pompás virágbogár, de az nem visel fehér térdfoltokat és nagyobb méretű. Rokon fajaival (pompás és márványos virágbogár) a száraz, meleg mikroklímájú cseres-tölgyesek jellemző bogara, virágokat kevéssé látogat; fák kifolyó nedvén és elhalt faanyagon található meg, főként a lombkoronaszintben. A kertünkben sem okoz kárt, pollennel és virágszirommal táplálkoznak. A smaragdzöld virágbogár eszmei értéke 10 ezer forint.

3. Kárpáti vízifutrinka: Ennek a rovarnak a testhossza 23-30 mm. Feje és előháta ráncos és pontozott, előhátának elülső szegélye ívesen homorú. Szárnyfedőinek felülete elsőre rendszertelenül egyenetlennek látszik, de a hosszanti gödörsorokat láncszerű kiemelkedések tagolják. A hímek szárnyfedői a csúcs előtt gyengén beöblösödnek, a nőstényeken pedig erősen kimetszettek. A hímek elülső lábfejének első három íze kiszélesedett és alul sűrűn, kefeszerűen szőrözöttek. Magyarországon csak a Zemplénben él, a Regéc melletti Kemence-pataknál van a legnagyobb ismert állománya. A Dunától nyugatra a dunántúli vízifutrinka váltja fel, amely külsőre és életmódjában rendkívül hasonló hozzá és néhány szerző egy fajhoz sorolta őket, de egyes morfológiai sajátosságok (a hímivarszerv alakja) és a genetikai analízis alapján külön fajnak tekintendő. Dombvidékek vízparti élőhelyein fordul elő, jellemzően a patakparti égerligetekben, láperdőkben. Napközben és éjjel is aktívak lehetnek. Az imágó és a lárvája is a sekély vízben vadászik különféle vízi rovarokra, vízicsigákra, bolharákokra, lárvákra. Vadászat közben akár húsz percig is képesek víz alatt maradni. Veszély esetén a vízbe menekül, repülni nem képes. Tavasz végén, nyár elején szaporodik. Nyár végén az imágók nyugalomba vonulnak és korhadó égertörzsekben telelnek át. Vigyázzunk, ha a kertünkben találunk belőle néhány példányt a kis tavunkon futkosva, el ne pusztítsuk, mert a kárpáti vízifutrinka eszmei értéke 100 ezer forint. A többi futrinkafaj hozzá hasonlóan védett, bár ennek a legmagasabb a természetvédelmi értéke, a kertünkben futkosó futrinkafélék értéke is magas, 5 ezer forinttól 50 ezer forintig terjed.

4. Barna varangy: Ez a kétéltű Magyarország területén szinte mindenütt előfordulhat, ahol a szaporodásra alkalmas víztér előfordul, így a kerti tavunkban is felfedezhetünk belőlük előbb-utóbb néhány példányt. Nem csupán a síkvidéki, hanem a domb- és hegyvidéki területeken is megtalálja életfeltételeit, de általában kerüli a tartósan víz alá kerülő, vagy az igen száraz élőhelyeket. Az Alföld némely részein - például a Maros-Körös közének egyes területein - hiányzik. Nem világos azonban, hogy ezeken a helyeken kipusztult, vagy állatföldrajzi okokból korábban sem fordult elő. Annak ellenére, hogy a faj szinte az egész elterjedési területén belül gyakori, és a hivatalos állásfoglalás szerint állományaik stabilak, számos helyi populáció összeomlásáról vannak adatok. Az állományokat érintő lokális veszélyeztető tényezők közül meg kell említeni az élő- és szaporodóhelyeinek megszűnését, az élőhelyek feldarabolódását, az erdőirtást, a vizes élőhelyek átalakítását, az elsivatagosodást, a környezetszennyezést, a mezőgazdasági tevékenységet, az urbanizációt, a gázolások növekvő számát és a tudatlanságból eredő emberi irtást. A barna varangy eszmei értéke 10 ezer forint.

5. Fürge gyík: Utak szélén, erdőkben, vasúti töltéseken is előfordul ez a kedves kis állat, a síkvidéket, de a hegyoldalakat is egyformán kedveli. A magas füvű, nedves, ugyanakkor napos lejtőket, a nyílt, kevés fásszárúnak helyet adó gyepeket is előszeretettel választja otthonául. A fürge gyík október elejétől március elejéig telel valamilyen fagymentes helyen, farönkök között, lyukakban. Aktív periódusában hasonló helyeken éjszakázik, bár meglehetősen korán megkezdi táplálék- vagy párkereső körútját. Kora reggel előszeretettel nyalogatja a harmatot a növényekről. Táplálékát különféle ízeltlábúak képezik: pókok, lepkék, egyenesszárnyúak, legyek. Szívesen sütkérezik a napon, így a sziklakertünkben előbb-utóbb bizotsan megfordul majd egy-egy meleg kavicson, kövön elnyújtózva. Jól viseli a hőmérséklet ingadozásait. Egyelőre általánosan elterjedt faj, így közvetlenül nem veszélyeztetett. Emberi részről leginkább az élőhelyek pusztulása és elszigetelődése befolyásolhatja károsan az állományát. Számos természetes ellensége van, többek között a rézsikló, egerészölyv, a sün és házi macska. Magyarországon, mint minden hazai kétéltű és hüllő, a fürge gyík is védett. Természetvédelmi értékét 25 ezer forintban szabták meg.

6. Zöld gyík: Ez az állat elterjedési területének nagy részén, így Magyarországon is, a legnagyobb gyíkfaj. Testhossza akár 40 centiméteres is lehet, amelyből 60%-ot a fokozatosan elvékonyodó farok tesz ki. Feje és végtagjai szélesek, viszonylag nagyok. A nőstények rendszerint kisebbek a hímeknél, és a színük is sötétebb. Nászidőszakon kívül mindkét nem zöld pikkelytakarót visel, amely a barnástól a fűzöldig bármilyen árnyalatú lehet. Nászidőszakban és utána, áprilistól júliusig az állatok színe élénkebb lesz, és a hímek feje és torokrésze világos kobaltkék színt ölt. Áprilistól október közepéig aktívak, ilyenkor fordulhatnak elő nálunk is a kertben, ha van kis kerti tavunk vagy sziklakertünk, ezeknek a környékén előszeretettel tanyáznak, és bújnak meg a kövek alatt, vagy sütkéreznek rajtuk, ha biztonságosnak érzik a környezetet. Ragadozókként ízeltlábúakkal táplálkoznak, így hasznosak is a kiskertben, de sokszor madárfiókákat és kisebb rágcsálókat is elejtenek. Ügyes famászó, bár ideje nagy részét a talajszinten tölti, ahol könnyen elrejtőzhet az esetleges fenyegetés elől. A zöld gyík eszmei értéke 25 ezer forint.

7. Vakond: Magyarországon 1901-óta védett állat, 25 ezer forint az eszmei értéke. Megölésük bűncselekménynek számít, így vakondirtás helyett legfeljebb vakondriasztásról lehet szó a kertünkben. A vakond emlősállat, és a hiedelmekkel ellentétben nem alszik téli álmot. Föld alatti életmódjában nagy segítségére vannak ásólábai, amellyel a kötöttebb talajokat is fel tudja lazítani. Járataiban könnyen és gyorsan mozog. A vakond szemei egészen aprók, az állat teljesen vak. Ezzel szemben hallása kitűnő (habár fülkagylója nincs, de mozgatható bőrredő fedi a hallójáratát) és szaglása kifinomult: könnyedén felkutatja és levadássza a talajban élő pajorokat. A vakond éjjel-nappal aktív lehet. Saját bioritmusa szerint cselekszik, de a földfelszínre ritkán jön ki. Sokan nem is gondolnák, de a vakond igen gyorsan fut és úszik is, ha szükség van rá. Tehát, az ürgével ellentétben lehetetlen vízzel kiönteni! A vakond indikátorfaj, akár a hangya: megjelenése azt üzeni a kertész számára, hogy a kerttel komoly gond van: tele van talajlakó kártevővel.