Hazánkban is megfigyelhető tendencia, hogy a nyári időszakban gyakoribbá és hosszabbá váltak a hőstresszes időszakok, amely során a hőmérséklet már meghaladja a sertések számára optimális tartományt - írja a Magyar Állattenyésztők Szövetsége (MÁSZ). A sertések hőtermelése a termoneutrális zónában a legkisebb, az ettől eltérő környezetben pedig fokozódik.

A hízósertések termoregulációs képességei korlátozottak a gyenge vérellátású, bőr alatti zsírszövet, az izzadságmirigyek felépítése és a testmérethez képest kicsi tüdőkapacitás miatt. A nagy genetikai potenciállal rendelkező hízósertések hőtermelése az intenzívebb alapanyagcsere miatt nagyjából 30%-kal nőtt az 1980-as évek adataihoz képest. A nagyobb izomtömeggel fokozódik a hőtermelés is. Az Egyesült Államokban a 2011-2019-es időszakban 6,2 nappal csökkent a hizlalási időszak hossza, és az átlagos napi súlygyarapodás nőtt 0,045 kg-mal. A kocák szelekciójával 2013 és 2018 között átlagosan 80 grammal nőtt a malacok születési súlya. Mindezen változások a metabolikus hőtermelés fokozódásával járnak.

A hőstresszhez kapcsolódóan fellépő kiadások és a bevételcsökkenés kihívást jelentenek az állatartóknak. Az Egyesült Államokban ez elérheti az évi 900 millió USD-t, míg Ausztráliában a 22,3 millió AUD-t a számítási módszertől és az aktuális körülményektől függően, ami jellemzően 50-50%-ban oszlik meg a tenyész- és a hízóállomány között.

A hőstressz következményei

A hőstressz hossza és intenzitása befolyásolja az általa kiváltott kedvezőtlen hatások mértékét. Megfigyelhető a felgyorsult szívműködés és légzés, az utóbbi miatt kialakulhat respiratorikus alkalózis és kompenzált metabolikus acidózis. A növekvő vízfogyasztás és vizeletürítés következtében elektrolithiány léphet fel, és megnő a kiszáradás veszélye. Fokozódik a szabadgyökök képződése, mely oxidatív stresszt jelent a szervezet számára. A szívműködés felgyorsul, a perifériás keringés fokozódik. Romlik a táplálóanyagok emészthetősége. A szaporodásbiológiai mutatók is kedvezőtlen irányba változnak, romlik a sperma minősége és a kocák tejtermelése, csökken a malacszám, valamint megnő az üres napok száma. A hőstressz hatására az immunrendszer aktivitásának csökkenése szintén megfigyelhető. A húsminőség is kedvezőtlenül változik, mivel nő a testzsír és csökken az izomtömeg.

Tenyésztési irány

Az utóbbi időben több, a hőstressztűréssel kapcsolatos gént azonosítottak, de az ezekkel kapcsolatos kutatások még korai fázisban vannak. Az erre irányuló tenyésztési munkát megnehezíti, hogy a hőstressztűrésre utaló fenotipikus jegyek, amelyeket könnyű beazonosítani, nem ismertek. A hőstressznek jobban ellenálló fajták tenyésztése még korai szakaszban van, így a probléma kezelésénél elsősorban a takarmányozási és tartástechnológiai módszerek hangsúlyosak.

Forrás: Magyar Állattenyésztők Szövetsége