Sokkoló kutatás látott napvilágot: több ezer baktériumot kell vizsgálni

Sokkoló kutatás látott napvilágot: több ezer baktériumot kell vizsgálni

agrarszektor.hu
 Az Állatorvostudományi Egyetem konzorciumvezetésével, a HUN-REN Állatorvostudományi Kutatóintézettel és a Széchenyi István Egyetemmel közös munkában megvalósuló „Fertőző állatbetegségek, antimikrobiális rezisztencia, állatorvosi közegészségügy és élelmiszerlánc-biztonság Nemzeti Laboratóriuma” című, RRF-2.3.1-21-2022-00001 azonosítójú projekt zárórendezvényét 2026. február 19-én, 10:00 órától tartották Budapesten, az Egyetem István utcai campusán. A projekt 3,3 milliárd forint támogatásból valósult meg, és olyan kutatás-fejlesztésekre épült, amelyek a fertőző betegségek megelőzését, az antimikrobiális rezisztencia (AMR) kockázatainak csökkentését, valamint diagnosztikumok, vakcinák és gyógyszerjelöltek fejlesztését szolgálják.

Kistermelők, ökotermelők és fiatal gazdák, FIGYELEM!

Ön is kistermelő? Vagy csak nem rég kezdett el gazdálkodni? Vagy Ön az ökológiai termelés* nyilvántartott szereplője? Most 69.900 Ft + áfa összegért vehet részt az év egyik legnagyobb és legrangosabb agráreseményén, a Portfolio Agrárszektor 2026 konferencián Siófokon, december 2-3 között.

Kérjük, töltse ki az alábbi űrlapot, a Portfolio szakmai csapata pedig elbírálja igényét a kedvezményes jegy beváltása érdekében.Ha kitöltötte az adatlapot, mentse le és emailben küldje el a gazdalkodoikedvezmeny@portfolio.hu címre.

Az AMR-ről hajlamosak vagyunk úgy gondolkodni, mint tőlünk távoleső problémáról. Ugyanakkor hatással van mindennapjainkra, akár a saját konyhánkban, az orvosnál, vagy éppen háziállatainkkal törődve, hiszen egyszerre érinti súlyosan humán- és állategészségügyet, valamint az agráriumot. A modern tudomány ezt a One Health, vagyis „Egy Egészség” szemléletnek nevezi, mert ma már tudjuk, hogy ami az egyik ágazatban történik, a másikra is hat. Az Állatorvostudományi Egyetem Nemzeti Laboratóriuma ezért nem egyetlen területet vizsgált, hanem összefüggéseket keresett: hogyan alakulnak ki és terjednek a rezisztens kórokozók, és milyen, a gyakorlatban is használható eszközökkel lehet csökkenteni a kockázatot - írja közleméynében az Állatorvostudományi Egyetem.

A projekt egyik legerősebb üzenete, hogy a rezisztencia nem elméleti probléma, a növekedése Magyarországon is mérhető társadalmi teherrel járhat: a becslés alapján az AMR 1%-os növekedése 65 emberéletet és 1800 „elvesztett” életévet jelenthet. A kutatásokban ezért nem „egy-egy baktérium” volt a célpont, hanem nagy adathalmazokból levonható, gyakorlatot formáló következtetések. A projektben több mint 3000 baktériumot izoláltak és vizsgáltak, és közel 70 000 rezisztencia-eredményt állítottak elő, sok multirezisztens kórokozóval, illetve több száz olyan izolátummal, amely emberekre nézve is kockázatos rezisztenciagéneket hordozhat. Ezt a láncot akkor értjük meg igazán, amikor hétköznapi tárgyakon keresztül vizsgáljuk.

A projekt során ezért többek közt közétkeztetésben használatos ételszállító edényekből is vettek mintákat, és több száz E. coli baktériumot izoláltak, amelyek között több multirezisztens kórokozó is előfordult.A kutatási eredményekhez a projekt keretében megfelelő infrastruktúra is kiépült. A több mint 50 eszközt az Egyetem több egysége is használja. Például kísérleti állatház (baromfi és nyúl), molekuláris genetikai és szekvenáló laboratóriumi kapacitás, továbbá több nagyértékű diagnosztikai eszköz, köztük egy MALDI-TOF rendszer, amely gyors és pontos baktérium-azonosítást tesz lehetővé. A projekt nem csak kutatási számokban mérhető. A szakemberek 25 hazai és 13 nemzetközi együttműködést alakítottak ki, 40 nemzetközi pályázatot adtak be, amelyek közül 15 nyert. Több piaci együttműködés is elindult, köztük egy Mycoplasma baktérium elleni vakcina-fejlesztés szellemi tulajdonát egy nemzetközi gyógyszercég vásárolta meg. A projekt során öt iparjogvédelmi bejelentés született.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM